A vármegye északnyugati részén fekszik, Marcali keleti szomszédságában.
A további, közvetlenül határos települések: észak felől Somogyszentpál, északkelet felől Táska, kelet felől Nikla, délkelet felől Libickozma, dél-délnyugat felől pedig Gyótapuszta (Marcali része).
Megközelítése
Csak közúton érhető el, legfontosabb megközelítési útvonala az Öreglak-Marcali közt húzódó 6704-es út, ezen érhető el keleti és nyugati irányból is. Somogyszentpállal egy számozatlan önkormányzati út köti össze, Gyótapusztára pedig a 6704-esből a belterületétől nyugatra kiágazó 67 131-es számú mellékút vezet. Táskával és Libickozmával nincs közvetlen közúti kapcsolata.
Története
Csömend nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már akkor is egyházas hely volt. Neve az 1536. évi adólajstromban Chemend alakban volt említve, Török Bálint és Fajszi Ferenc birtokaként. 1726-ban még puszta és a Lengyel, valamint a Mérey családok birtoka volt. 1767-ben Csák Imre és Sándor, valamint Skublics Sándor özvegye, Zarka Anna Mária birtoka; később a Gyulai Gaal család lett a földesura. 1856-ban gróf Széchenyi Pál, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi Andor Pál birtoka volt.[3]
A terület földművelésre kevésbé alkalmas a mocsaras és a kisebb homokhátak rossz minőségű termőföldje miatt. A 20. század elejéig a Balaton mocsaras nyúlványa a Nagy-Berek a falu határáig nyúlt. A határában folyó Koroknai-vízfolyás mellett több vízimalom üzemelt az 1960-as évekig. Ezeket mára mind lebontották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 2,7% németnek, 2,4% románnak mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83%, református 0,7%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 10,9% (4,4% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 82,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,6% németnek, 2,9% cigánynak, 1,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 2,2% református, 1,8% evangélikus, 0,7% ortodox, 2,9% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (27,8% nem válaszolt).[16]
Források
Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Somogy vármegye községei
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
