HeresznyeÁrpád-kori település, melyről az okleveles adatok a tatárjárást megelőző korszakig nyúlnak vissza.
Nevét már 1219-ben említették az oklevelekben-ben Haraznia iuxta Dravam alakban. Később, 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, tehát már ekkor egyházas hely is volt, majd 1384-ben pedig már két Heresznye helységről emlékeznek meg az oklevelek.
1399-ben az egyik, Egyházasheresnye, a székesfehérvári káptalané, a másik, Felrétheresnye, az Alsólendvai Bánfiaké volt, majd később a Marczaliak birtokába került, 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul.
Az 1660-as pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék Szent-Györgyvár tartozékaként említette. ,
1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól.
1726-ban és 1733-ban már csak puszta és gróf Széchenyi Zsigmondé. 1750-ben pedig már ismét önálló jobbágyközség volt, és a Széchenyiek voltak továbbra is a földesurai, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosa báró Solymossy Ödön volt.
A 18. század közepén a Dráva áradásai miatt lakói lassanként a határ emelkedettebb részeire kezdtek telepedni és a község régi helyét elhagyták.
1880-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmadrésze leégett.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 28,3% cigánynak, 27,1% horvátnak mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,2%, református 0,8%, felekezet nélküli 6,3% (13,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 34,4% cigánynak, 16,4% horvátnak, 0,8% németnek, 0,4% románnak, 0,4% ukránnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 1,2% református, 2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[15]