Főnyed Árpád-kori település, melynek neve a középkorbanFevenyed alakban írva fordult elő, és már 1261-ben említették oklevelekben. 1406-ban és 1418-ban Berzenczei Lóránt fia, György nyerte adományul, később pedig 1474-ben Páti Török Mihály birtokának írták. 1480-ban Berzenczei György fia, Sandrin, pert indított Páti Török Kocsárd ellen, Főnyed birtokáért. 1486-ban Mátyás király Török László itteni birtokait Tolnai Bornemisza János alkincstartónak adományozta. 1536-ban pedig Nagyfövényed már a Páti Török családé, Fövényed pedig Fajsz Ferencé volt és még 1550-ben is ugyanők voltak a földesurai. Egy, az 1703 előtti évből való fegyverjog-összeírás szerint már csak puszta volt és a Festetics család birtokai közé tartozott. 1773-ban már önálló jobbágyközség volt, majd az 1900-as évek elején Festetics Tasziló hercegnek volt itt nagyobb birtoka.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak, 4,9% cigánynak, 3,7% németnek, 1,2% románnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78%, református 1,2%, felekezet nélküli 7,3% (11% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 82,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 7,3% németnek, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,8% volt római katolikus, 2,4% református, 1,2% evangélikus, 13,4% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).[12]
