A község több hajdani települése nyomát őrzi határában: az egyik Gyiszmó néven szerepelt, már az 1055-ös tihanyi alapítólevélben. 1267-ben a Szentszék ezt a birtokot Gyesznó vagy Apáti néven erősítette meg a tihanyi apátság részére. Az 1211-es összeírás szerint Apáti mellett létezett Füzegy nevű helység, s a kettő összevonásából lett azután Füzeapáti. Az 1232-37. évi tizedjegyzékben már megtalálható a Bar településnév is.
1500-ban a Szakadáti családnak voltak itt birtokai, s feljegyezték az Óbár, Újbár neveket ebből az időből. A török koppányi megtelepedését követően e települések többsége odaveszett, az 1573-74-es török kincstári adólajstromban Óbár hat adózó házzal szerepelt. A törökök kiűzése után a veszprémi püspökség birtoka lett a környék, az ő telepítési politikájuknak következtében Kisbáron magyarok, Apátiban délszlávok települtek le. A telepítés idején, 1724-33 között alakult ki a mai faluhatár, s a Festetics család is szerzett birtokokat ebben az időben.
1772-ben Kisbárapátinak már volt elemi iskolája és római katolikus plébániája. Az 1769-ben épült katolikus templom kupoláját Dorfmeister freskói díszítik. 1785-ben több mint nyolcszáz lakost számláltak össze itt. A jobbágyfelszabadításra 1858-ban került sor, ekkor jutott földhöz 51 úrbéres jobbágy és 28 zsellér. A lélekszám 1848-ra megközelítette, majd a századfordulóra elkerülte az ezret. Az 1871-es községtörvény eredményeként jött létre Kisbári Körjegyzőség, amelyhez Bonnya és Fiad is tartozott.
A falu neve hivatalosan 1908-ban lett Kisbárapáti. Korábbi neve Kisbár volt. Ekkor hozták létre a Hangya szövetkezetet, s iparos- és gazdakör alakult, lövészegylet kezdte meg munkáját. A Nagyatádi-féle földreform során jelentős szántót és házhelyet osztottak ki, a legnagyobb birtokos továbbra is a veszprémi püspökség maradt, 800 hold földdel. Később téeszek alakultak, majd ezek megszűnésével nehéz helyzetbe kerültek az itt élők, hiszen a munkát jelentő mezőgazdaság jelentősen megcsappant.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 8,7% cigánynak, 1% németnek mondta magát (0,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,6%, református 5,2%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 9,7% (9,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 78,2%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,3% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 4,5% református, 0,6% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 3% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (45,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
Római katolikus (Nagy Szent Teréz-) templom: 1778-ban épült, barokk stílusban. Kupoláját Franz Xaver Bucher freskói díszítik. A kisbárapátiak jelentős része római katolikus vallású, a lakosok mintegy 70%-a vallja magát ennek. Az iskolások jelentős része jár hittanra, évente pedig három-négy keresztelőt tartanak a műemlék templomban. A templomot 1778 körül építette Bajzáth József püspök barokk stílusban, oltárképeit a neves festő, Dorfmeister készítette. A település római katolikus temploma ez elmúlt években kapott új külsőt. A több millió forintos felújítás során újravakolták az egész épületet, s színesfém-lemezekkel fedték be a tetőt.
Világháborús emlékmű: A két világháborúban elhunyt hősi halottak tiszteletére egy emlékművet állítottak a településen élők, amelyre több évtizeddel ezelőtt felkerült az összes kisbárapáti neve, aki életét adta a 20. század háborúiban.
