PROFILBARU.COM

	Balatonboglár
	A Gömbkilátó
; Balatonboglár címere	; Balatonboglár zászlaja
	Becenév: a szőlő és bor városa
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	város
Polgármester	Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8630
Körzethívószám	85
Testvértelepülései	Lista Bönnigheim
	Népesség
Teljes népesség	5390 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	177,06 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	32,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′46.766667°N 17.666667°EKoordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′46.766667°N 17.666667°E
	Balatonboglár Pozíció Somogy vármegye térképén
	Balatonboglár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonboglár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonboglár (németül: Sankt Egidi) város Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban. A Balaton déli partján, Balatonlelle és Fonyód között található. Mintegy 6000 lakossal, egy kis kikötővel és vasútállomással is rendelkezik. A strandröplabdapályákkal rendelkező réti strand és minigolfpálya mellett vízibicikli-kölcsönzésre is lehetőség van a nyaralók és vendégek számára. Itt van a Balatonboglári borvidék hivatalos központja, és gyakran "a szőlő és bor városának" is nevezik. A Xantus János-kilátó, a város szimbóluma, domb tetején található, éjszaka jól megvilágított. Nevét Xantus János somogyi származású etnológusról, zoológusról kapta.

A második világháború alatt egy lengyel egyetem és egy líceum működött a településen - egyedülálló Európában. Abban az időben számos francia hadifogoly érkezett ide, akik a német táborok elől menekültek el. 2000 óta létezik közösségi partnerség a baden-württembergi Bönnigheimmel.

1979 és 1991 között Balatonlellével együtt egy közös települést alkotott Boglárlelle néven.

Fekvése

Balatonboglár a Balaton déli partján fekszik, Balatonlelle és Fonyód városokkal szomszédos; a legközelebbi települések között említhető még Ordacsehi is. Központján kelet-nyugati irányban a 7-es főút halad végig, amit ezen a szakaszon, a lakott területeken kívül, azoktól néhány kilométerre délre folyamatosan kísér az M7-es autópálya is. Lengyeltótival (és azon keresztül Somogy vármegye délebbi településeivel) a 6711-es út köti össze, ez vezet végig a városhoz tartozó Szőlőskislakon is. A hazai vasútvonalak közül a településen a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal halad át, amelynek egy állomása van itt, Balatonboglár vasútállomás.

Városrészek

A város a vasúttól északra elterülő üdülő övezetre, a keleti részen fekvő Császtára, a Vár- és Kápolna dombokra, a kaposvári út körül elhelyezkedő lakó- és ipari területekre, a nyugati részen található lakó- és üdülőövezetre (Jankovich-telep) , valamint Szőlőskislak társközségre tagolható.

Története

A Balaton környéke mintegy 6000 éve népes. Balatonboglárt 1211-ben említik először egy dokumentumban. A hely a 19. század vége óta a Balaton egyik legnagyobb üdülőközpontjává nőtte ki magát, így 1904-ben megalapították az első fürdőklubot Balatonbogláron. 1912-ben a várost gyógyfürdőnek nyilvánították. Körülbelül ekkor épült meg az új kikötő, amely ma a Balaton egyik legnagyobb vitorlás kikötője.

1940 és 1944 között itt épült fel és működött a Lengyel Gimnázium és Líceum, amely a lengyel menekültek gyermekeinek képzését szolgálta. Az iskola vezetője Varga Béla katolikus pap, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke volt. Az iskola a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.^[3]

1979. január 1-jével Balatonlellével összevonták, Boglárlelle néven, mely 1986. január 9-én városi rangot kapott. A rendszerváltás után helyi népszavazás alapján került sor a két település újbóli önállósodására, 1991-től.^[4]

Az 1932-ben épült katolikus templom képezi a város központját. A legrégebbi megőrzött építészeti emlék az 1835 -ben épült klasszicista kastély, ma az állami pincészet központját képezi.

1987 óta a hely a bor és a szőlő nemzetközi városa. BB - Balatonboglári Borgazdasagi Rt. A dél-balatoni régió legnagyobb bortermelő vállalata.

Közélete

Polgármesterei

1991–1994: Dr. Kovács Miklós (pártállása nem ismert)
1994–1995: Dr. Kovács Miklós (független)^[5]
1996–1998:
1998–2002: Sós Zoltán (független)^[6]
2002–2006: Dr. Kovács Miklós (független)^[7]
2006–2010: Dr. Kovács Miklós (független)^[8]
2010–2014: Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)^[9]
2014–2019: Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)^[10]
2019–2024: Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)^[11]
2024– : Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)^[1]

A rendszerváltást követő első önkormányzati választás idején, 1990-ben Balatonboglár nem volt önálló település, Balatonlellével összevontan működött, Boglárlelle néven, városi rangban. Boglárlelle polgármesterének 1990 őszén dr. Kovács Miklóst választották,^[12] ő a szétválás után Balatonboglár polgármestere maradt, Balatonlellén pedig ezt követően időközi polgármester-választást kellett tartani.

A településen 1996. március 31-én időközi polgármester-választás zajlott.^[13]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	5901	5866	5798	5471	5208	5351	5390
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 2,5% németnek, 0,2% lengyelnek mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 5,2%, evangélikus 2,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 8,8% (27% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,7% horvátnak, 0,6% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, ukránnak, ruszinnak, szlováknak, lengyelnek, románnak és szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,5% volt római katolikus, 4,4% református, 2,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,2% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).^[15]

Turisztikai értékei

Az átutazó legelőször a Gömbkilátót pillantja meg Várdombon. A domb egész évben nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. A Várdombon a nyolcvanas években számtalan nyári rendezvény vonzott nagyobb tömegeket, rendelkezett szabadtéri színpaddal, impozáns pergolával. A domb tövében található a Hétház utca, amely a város legelső villanegyede volt. A város főutcáján – a Dózsa György út mentén – a posta klasszicista épületét láthatja az átutazó. A régi üzletsorok helyén az utóbbi években elegáns üzleti negyed épült. Fonyód felé haladva balra még fellelhetők Balatonboglár régi fényét felidéző polgári villák. Az új bevásárló központtal szemben a többször átépített vasútállomás épülete tűnik fel. A Balatonbogláron tartósan időző üdülő és kiránduló vendég számára a város sokszínű arcát mutatja.

Több évtizede nyaranta tömegeket vonz Balatonboglárra az is, hogy itt van a Balaton-átúszás végpontja.

Híres balatonbogláriak

Bagó Bertalan rendező
Epres Attila színész
Nádorfi Lajos operatőr, fotóművész
Nyírő Beáta színésznő
Somlyó György költő, író, esszéíró, műfordító
Szabó Éva keramikus, porcelántervező művész
Takács Sándor repülőgép-pilóta
Urányi János olimpiai bajnok kajakozó
Vasváry Lajos géplakatos, mozdonyszerelő, országgyűlési képviselő (Szőlőskislakon született)

Nevezetességei

Római katolikus templom, 1931–32. (műemlék) – tervezte: Dr. Kotsis Iván műegyetemi tanár), építtette: Varga Béla akkori plébános, később képviselő, a Nemzetgyűlés egykori elnöke, a lengyel iskola alapítója). 2023-ban itt épült fel Magyarország első, 7,5 méter hosszú lábzongorája.^[16]
Művelődési ház, a háború alatt lengyel iskolának helyt adó épület
Evangélikus templom (tervezte: Nagy Tamás)
„Vörös” kápolna (műemlék)
„Kék” kápolna (műemlék)
Gömbkilátó
Teleki Pál miniszterelnök bronzszobra (állítva: 2005-ben)
Varga Béla „Nemzeti Sírhelye” (helyreállítva: 2005-ben)
Hajókikötő (az első balatoni kompjárat kikötője)
Bárány-kúria
Ágoston-Madách-kastély