Somogyfajsz

Nem tévesztendő össze a következővel: Veszprémfajsz.

Somogyfajsz
Somogyfajsz, a badányi kőris
Somogyfajsz címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Sall István (független)[1]
Irányítószám	8708
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	485 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	29,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 30′ 37″, k. h. 17° 34′ 25″46.510280555556, 17.573480555556Koordináták: é. sz. 46° 30′ 37″, k. h. 17° 34′ 25″46.510280555556, 17.573480555556
Somogyfajsz Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogyfajsz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyfajsz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyfajsz (németül: Füssen) község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

A falu a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, a 6703-as út mentén, amely elvileg Kaposvár és Marcali vonzáskörzeteit hivatott összekötni, de több szakasza nehezen vagy korlátozottan járható földút. Osztopán felől a 6712-es út vezet a községbe.

Változatos növény- és állatvilága, a biodiverzitás magas foka teszi különlegessé a települést, amely a nevének tanúsága szerint már a honfoglalás korában is lakott lehetett (a Fajsz utótag Fajsz fejedelem nevét őrzi). Ezt bizonyítja a falu határában föltárt őskohó is, mely 1996 óta múzeum.

Története

Somogyfajsz település rovástáblája

Somogyfajsz Árpád-kori település. Már a tatárjárás előtti korszakban létezett. Dénes nádor 1239 táján kelt ítéletlevele szerint a szentmártoni apátságnak itt 5 háza volt, amit Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240 körül kelt összeírása is említett. 1536-ban Fajszi Ferencz és Török Bálint voltak a földesurai. Ezután a falu elpusztult, és 1726-ban pusztaként a Lengyel és a Mérey családoké lett. 1733-ban Csák Mihály özvegye, Bakó Erzsébet birtoka volt, 1757-ben báró Révay Elek, majd 1767-1776-ban Jankovics Antal özvegye, szül. Fekete Juliánna volt Somogyfajsz földesura. 1835-ben a gróf Draskovich család birtokolta, 1856-ban pedig Kund Vincze. Később Kund Gusztávnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Kund Vincze 1872-ben építtetett.

1910-ben a falu 915 lakosából 902 magyar volt. Ebből 885 római katolikus, 7 református, 7 evangélikus, 15 izraelita volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott.

Közélete

Önkormányzat

1969 és 1990 között Somogyfajsz és Pusztakovácsi közös tanácsot alkotott, melynek székhelye Pusztakovácsiban volt.

A két falu szétválására 1990. április 15-én került sor. Ekkor Somogyfajsz tanácselnöke Zsámbók István lett.^[3] Fél évvel később az önkormányzati voksoláson ugyanőt választották meg polgármesterré.^[4]

Tanácselnökei

• 1990 április-október: Zsámbók István

Polgármesterei

• 1990–1994: Zsámbók István (MSZP)^[5]
• 1994–1998: Zsámbók István (MSZP)^[6]
• 1998–1999: Zsámbók István (MSZP)^[7]
• 1999–2002: Sall István (független)^[8]
• 2002–2006: Sall István (független)^[9]
• 2006–2010: Sall István (Somogyért Egyesület)^[10]
• 2010–2014: Sall István (független)^[11]
• 2014–2019: Sall István (független)^[12]
• 2019–2024: Sall István (független)^[13]
• 2024– : Sall István (független)^[1]

1990–1994	1994–1998	1998–2002		2002–2006	2006–2010	2010–2014	2014–2019	2019–2024	2024–
		'98– '99	'99–'02
Zsámbók István			Sall István
MSZP			–		Somogyért	–

Választások

Önkormányzati választási alapadatok (1994–2014)[14]
Év	Lakók[15]		Polgármesteri tisztség		Képviselő-testület[16]
	száma	+/–	jelöltek száma	a hivatalban lévő indult?	testület létszáma	jelöltek száma
1994	523	31	3	✓	5	18
1998	521	−2	2	✓	5	14
1999[17]	n.a.	n.a.	2	✗	–	–
2002	534	13	3	✓	5	22
2006	552	18	1	✓	5	14
2010	543	−9	2	✓	4	11
2014	574	31	2	✓	4	9

Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2014)[14][18]
Év	Választó- jogosult	Szavazó		Érvényes szavazat	Érvény- telen
		fő	%
1994	384	293	76,3%	291	0,7%
1998	389	258	66,3%	253	1,9%
1999[17]	410	232	56,6%	225	3,0%
2002	395	307	77,7%	303	1,3%
2006	418	242	57,9%	219	9,5%
2010	415	318	76,6%	312	1,9%
2014	418	318	76,1%	310	2,5%

Polgármester-választási eredmények (1994-2014)^[14]

Év	Megválasztott polgármester		Szavazat				Előny a 2. előtt (%p)
	név	szervezet	db	jogosultak arányában	szavazók arányában	érvényes szavazatok arányában
1994	Zsámbok István	MSZP	135	35,2%	46,1%	46,4%	1,7
1998	Zsámbok István	MSZP	191	49,1%	74,0%	75,5%	51,0
1999[17]	Sall István	független	157	38,3%	67,7%	69,8%	39,6
2002	Sall István	független	246	62,3%	80,1%	81,2%	77,6
2006	Sall István	Somogyért	219	52,4%	90,5%	100,0%	-
2010	Sall István	független	175	42,2%	55,0%	56,1%	12,2
2014	Sall István	független	218	52,2%	68,6%	70,3%	40,6

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	567	576	555	544	510	487	485
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 12,5% cigánynak, 0,9% görögnek, 0,4% horvátnak, 2,6% németnek, 0,7% románnak mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 3,7%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 14,9% (14,3% nem nyilatkozott).^[19]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 5,3% németnek, 0,8% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% ortodox, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 22,4% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).^[20]

Nevezetességei

• Kund-kastély és parkja (helyi védettség alatt): a kastély 1872-ben készült el a középnemesi Kund család rezidenciájaként. Ma a Somogy Természetvédelmi Szervezet központja. Hozzá tartozik még a család temetkezési helyéül épült Szent Vendel-kápolna.

• 
• 
• 

• Római katolikus (Krisztus király) templom – 1923-tól 1925-ig épült Lamping József tervei alapján.^[21] Hatalmas ablakait Róth Miksa tervezte. A templom különlegessége még faragott szószéke, szobrai és a falakon elhelyezett kálvária-képek.
• Őskohó múzeum. A 9. századból származó kohókban állítólag a honfoglalás kori hadsereg (Fajsz fejedelem) fegyverei készültek. Az erdőben található látványos múzeumépületet a 20. században építették.
• Az egyik Somogyfajsz melletti tó valóságos madárparadicsom: belföldi és külföldi természetfotósok egyaránt szívesen felkeresik a madárlesekkel is ellátott, szinte érintetlen területet, ahol közel száz madárfaj él, köztük ritka és különleges példányok is.^[22]
• A falutól nyugatra található a híres badányi kőris, amely az ország egyik legvastagabb törzsű kőrise.^[23]

• 
  Az Őskohó Múzeum
• 
  A badányi kőris 2017-ben

Itt éltek

• Fekete István (1900-1970) író, aki itt írta több könyvét
• Ihász-Kovács Éva (1930-2013) népművelő, Fekete István-díjas költő, a Magyar Kultúra Lovagja
• Orbán Nándor katonatiszt, városparancsnok, öttusabajnok, az olimpiai keret tagja^[24]
• Itt forgatták az Első szerelem című amerikai filmet.
• Nemes István (1947-2020) festőművész az utolsó éveit töltötte itt.

A település az irodalomban

• A Somogyfajsz határában található „badányi kőris” nevű óriásfa szerepel Fekete István Hajnal Badányban című, 19. században játszódó regényében; a hatalmas faodút a szereplő fiatalok egyfajta „postaládaként” használják, üzeneteket hagyva benne egymásnak.
• Somogyfajsz az egyik helyszíne Berkesi András Hűség című történelmi-bűnügyi regényének. Nagyon valószínű, hogy a regénybeli község legalább részben fiktív; egyéb körülmények mellett például abból kiindulva, hogy vasúti megállóhelye van, amivel a valóságos Somogyfajsz soha nem rendelkezett.

Jegyzetek

1. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. „Új tanácsok. Somogyfajsz újra önálló.”, Somogyi Néplap, 1990. április 21., 3. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) 
4. „Somogyi polgármesterek”, Somogyi Hírlap, 1990. október 4., 2. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) 
5. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
6. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
7. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
8. Végleges adatok Somogyfajsz polgármester választás eredményéről. Nemzeti Választási Iroda, 1999. december 4. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
9. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
10. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
11. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
12. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
13. Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
14. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019
15. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
16. A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.);
17. 1999 nyarán lemondott az akkor már egy évtizede a falu élén álló Zsámbok István. „Fajszi fordulatok”, Somogyi Hírlap, 1999. július 2., 2. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) . December 4-én tartották meg az időközi választást. Végleges adatok Somogyfajsz polgármester választás eredményéről. Nemzeti Választási Iroda, 1999. december 4. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
18. A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
19. Somogyfajsz Helységnévtár
20. Somogyfajsz Helységnévtár
21. Krisztus király templom, Somogyfajsz. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
22. Somogyban van az ország első madárparadicsoma. kapos.hu, 2014. augusztus 18. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
23. Balogh Béla: Badányi kőris. Geocaching.hu, 2014. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
24. Melyik város? Melyik olimpia? Ezt nem volna butaság kiírni. Ezen adatok fényében a feltüntetett tisztségek sorrendje észszerűen csereberélhető.

További információk

• Somogyfajsz az utazom.com honlapján
• Vendégváró – Somogyfajsz

Kapcsolódó szócikkek