Hetes Kaposvártól északnyugatra, 12 kilométerre fekszik, a Juta-Mezőcsokonya(-Pusztakovácsi) közti 6703-as út mentén, Csombárd-Osztopán felé a 6706-os út indul innen; az előbbiek mellett érinti a közigazgatási területeinek keleti szélét a Kaposvár-Fonyód közti 6701-es út is. Ily módon, az említett utak révén Kaposvár, Marcali és Somogysárd felé is vannak közúti összeköttetései. 1997-ben kezdték el a Hetest Kaposmérővel összekötő 3,6 kilométeres önkormányzati út építését, a beruházás 70 millió forintba került.
A hódoltság alatt és utána is szünetelt a vásártartás, egészen 1847-ig. Az 1563. évi török kincstári adóív 40 hetesi házat említ. A pannonhalmi dézsmaváltság jegyzéke szerint 1660-ban Csobánc várához tartozott. A 18. században a Jankovich család birtokolta, tőlük vásárolta meg gróf Somssich Pongrác1842-ben. A 20. század elején 1100-an laktak a községben. 1944 végén a Kaposvár-Fonyód vasútállomástól keletre fekvő szomszédos községekben telepítették ki a falu lakóit.
1945-ben mintegy 1200 hold szántót osztottak ki a helybelieknek, és 186-an kaptak 800 négyszögöles házhelyet. Az első termelőszövetkezeti csoport 1952-ben alakult, a Vikár Béla Mgtsz 1959 decemberében jött létre. A község 1969-ben Csombárd, Hetes és Juta közös tanácsának székhelye lett. A rendszerváltás után alakult körjegyzőségből 1990-ben vált ki Juta.
Földrajza
Kisebb dombok és lankás lejtők határolják a települést. Éghajlata kedvező, talaja termékeny. A 30-40 aranykoronás szántók rendkívül jó minőségűek. A községvízválasztó vonalra esik, északon a Balaton, délen a Kapos irányába folynak a vizek, közülük legnagyobb a Hidasi-árok. Hetes belterülete 163 ha, külterülete: 2500 ha.
A község határában a következő helynevek fordulnak elő:
Északkeletre fekszik a Gyöpimező szántóföld.
Földhíd: vizenyős rét, mely szántóföldekkel van körülvéve.
Mogyorós: szántóföld, hajdan puszta.
Méhesi rét: itt hajdan az uraságnak fákkal beültetett nagy méhese volt.
Hidasi-mező: most szántóföld, hajdan erdős puszta.
Nagy kerülő: emelkedett helyű szántóföld, mely berkes réttel van körülvéve.
Futtató: szántóföld és legelő. Ezen a helyen hajdan a somogyi lótenyésztő egyesület tartott lófuttatásokat, és innen vette a nevét. A községtől ÉNy-ra fekszik. E mellett Csombárd és Mezőcsokonya községek határánál fekszik egy lapos rét: Torkosrekesztő néven, mely dombos szántóföldekkel van körülvéve.
Nyugatra van a községtől tisztaerdő, szántóföld, hajdan erdőhely: Dióspuszta.
Kerék-tó erdő: sok lapályos hely van benne, melyek vízzel vannak tele, és innen kapta a nevét.
Patpuszta: erdejében a községtől DNy-ra ma is látható egy régi épületrom, melyet a szóhagyomány töröktemplomnak nevez. E rom nagykiterjedésű.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 10,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 10,6% (32,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1% horvátnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt római katolikus, 8% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
Pogányvölgyi-víztározó (halastó): Kaposvárról, a megye és az ország több pontjáról is egyre többen keresik fel Hetes horgászparadicsomát. A Pogányvölgyi-víztározó 25 hektáros tava 1961-ben épült, korábban a termelőszövetkezeté volt, most az 1975-ben alakult Vikár Béla Horgászegyesület tulajdona. Az egyesületnek 1656 felnőtt és 30 ifjúsági tagja van. Ők éjjel-nappal horgászhatnak; 70 mázsa ponty, az egytől a nyolcvan kilogrammosig terjedő harcsaállomány, a hatezer süllő, a 15 mázsa kárász, a harmincezer balin és a kétezer csuka ígér gazdag zsákmányt.
