1490

1490 más naptárakban
Gergely-naptár	1490
Ab urbe condita	2243
Bahái naptár	-354 – -353
Berber naptár	2440
Bizánci naptár	6998 – 6999
Buddhista naptár	2034
Burmai naptár	852
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1482 – 1483
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1545 – 1546
Shaka Samvat	1412 – 1413
Holocén naptár	11490
Iráni naptár	868 – 869
Japán naptár	2150 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4186–4187
Kopt naptár	1206 – 1207
Koreai naptár	3823
Muszlim naptár	895 – 896
Szeleukida naptár	1801–1802
Örmény naptár	939 ԹՎ ՋԼԹ
Thai szoláris naptár	2033
Zsidó naptár	5250 – 5251

Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

Évtizedek: 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek

Évek: 1485 – 1486 – 1487 – 1488 – 1489 – 1490 – 1491 – 1492 – 1493 – 1494 – 1495

Események

Határozott dátumú események

• március 14. – a gyermekkorú II. Károly János Amadé savoyai herceg trónra lépése. (I. Károly herceg fia, 1496-ban hétévesen meghalt.)
• április 6. – Bécsben, kétnapi agónia után meghal Hunyadi Mátyás magyar király.^[1] (Holttestét a Dunán Budára, majd onnan Székesfehérvárra viszik. Halálhírére Lorenzo de’ Medici állítólag így kiáltott fel: „Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában!”)^[2]
• április 17. – Beatrix királyné Komáromból kelt meghívó levelével a rendeket királyválasztó országgyűlésre hívja egybe.^[3]
• április 25. – Mátyást eltemetik Székesfehérvárott. (A szertartást Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost végzi, aki a király ravatalára díszes pajzsot csináltat.)^[2]
• június 17. – A bárók nyomására Corvin János lemond a trónigényről, ennek fejében megkapja a bosnyák királyi és a horvát-szlavón báni címet.^[3]
• július 4. – Báthory István és Kinizsi Pál serege Tolnában a csonthegyi csatában megveri Corvin János és Újlaki Lőrinc seregét.^[3]
• július 15. – II. Ulászlót az országgyűlés királlyá választja, azzal a feltétellel, hogy feleségül kell vennie Beatrixot.^[3]
• július 21. – János Albert lengyel herceg betör az országba, egészen Budáig nyomul, majd a fekete sereg elől Losoncig vonul vissza.
• július 31. – II. Ulászló megválasztott király a Pozsony vármegyei Farkashidánál – az előzetes megállapodásnak megfelelően – fogadja az országgyűlés színe elé járúló és a választási feltételeket vele megerősíteni kívánó küldöttségét.^[3]
• augusztus 9. – II. Ulászló ünnepélyesen bevonul Buda várába, ahol szimbolikusan is elfoglalta a magyar trónt.^[3]
• augusztus 10. – I. Miksa római király visszafoglalja Bécsújhelyt.
• augusztus 19. – I. Miksa római király visszafoglalja Bécset, majd betör az országba és elfoglalja annak nyugati részét.
• szeptember 18. – Fehérvárott magyar királlyá koronázzák II. Ulászló cseh királyt.^[4]
• szeptember 29. – János Albert lengyel herceg választott magyar királyként kiváltságlevelet adományoz Eperjesnek.^[1]
• október 4. – Bakócz Tamás tanúk nélkül összeadja II. Ulászló magyar királyt és Aragóniai Beatrixot.^[3]
• november 17. – A római király egy rohammal elfoglalja a magyar koronázó várost, Fehérvárt. (Mivel Miksa egyre nehezebben fizette seregét, katonáinak szabad rablást engedélyezett.)^[3]

Határozatlan dátumú események

• május – Mátyás magyar király halála után Ulászló cseh király, Corvin János, Ulászló öccse, János Albert lengyel herceg és I. Miksa német király is trónkövetelőként lép fel.^[3]
• június – Báthori István országbíró, erdélyi vajda irányítása mellett megnyílik a királyválasztó országgyűlés Rákos mezején.^[3]
• október vége – Hosszas tárgyalás után Miksa római király ráveszi a veszprémi püspököt, hogy adja át neki a várait, és csatlakozzon hozzá.^[3]
• november eleje – Fehérvár védelmire kirendelt Báthori és Kinizsi – felmérve, hogy nincs esélyük csatát vállalni Miksa jóval erősebb serege ellen – visszavonulnak a főváros védelmére.^[3]
• az év folyamán –
  • Katolikus misszionáriusok érkeznek a Kongói Királyságba.
  • Elkészül a lőcsei Szent Jakab-templom Vir dolorum faoltára. (A lőcsei faszobrásziskola és egy ismeretlen festő alkotása.)
  • Remethe János kerül a nándorfehérvári püspöki székbe.^[5]
  • Pietro Ranzano lucerai püspök, I. Ferdinánd nápolyi király követe Bécsben befejezi – az 1489-ben, Beatrix királyné biztatására megkezdett – munkáját, az „Epithoma rerum Hungaricarum”-ot. (A kezdetektől Mátyás koráig tárgyalja a magyar történelmet. Elsőként foglalkozik Magyarország földrajzi, természeti és néprajzi viszonyaival. Művét 1558-ban Zsámboky János jelenteti meg Bécsben.)^[2]

Születések

• február 14. – Valentin Trotzendorf német pedagógus
• május 16. – Albert porosz herceg († 1568)
• június 28. – II. Albert mainzi érsek, választófejedelem († 1545)
• Vittoria Colonna, itáliai költő († 1547)
• Jean Salmon Macri, költő († 1557)
• Andrej Perlah, szlovén matematikus
• Fülöp, Nemours hercege
• Niccolo da Ponte velencei dózse

• Kaspar Schwenkfeld von Ossig, német hittudós († 1561)

Halálozások

• március 14. – I. (Harcos) Károly, Savoya uralkodó hercege (* 1468)
• április 6. – Hunyadi Mátyás magyar király (* 1443)
• május 22. – Edmund Grey, Kent grófja, angol nemes és földesúr, a rózsák háborújának egyik résztvevője (* 1416)

Jegyzetek

1. Szende László: Jagelló II. Ulászló. A kompromisszumok embere vagy a főurak bábja? In.: Rubicon. XXVII. évf., 294-295. (2016/5-6.) sz., 27-29. oldal, ISSN 0865-6347
2. Teke Zsuzsa: Mátyás és kora. Kronológia, 1458–1490. In: História. XXX. évf., 10. sz., 24. p.
3. Neumann Tibor: Trónharcok Mátyás halála után. Corvin János és Jagelló Ulászló küzdelme a hatalomért. In.: Rubicon. XXVII. évf., 294-295. (2016/5-6.) sz., 16-20. oldal, ISSN 0865-6347
4. B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 44. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
5. Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 11. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2006. 557. p.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1490 témájú médiaállományokat.