A megye északkeleti részén fekszik, a Sió csatorna partján, Siófoktól 6 kilométerre délkeletre, Enyingtől pedig nagyjából 10 kilométerre nyugatra. Mindkét várossal a 6401-es út köti össze, de a siómarosi településrész és az enyingi városhatár közti szakasz szilárd burkolat nélküli földút.
Szabadi a középkorbanTolna vármegyéhez tartozott. Nevének legrégibb ismert említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben maradt fenn. 1660-ban Csobáncvár tartozéka volt. 1715-től a gróf Batthyány család birtokai közé tartozott. 1835-től a gróf Schmiedegg és a gróf Batthyány családok, majd őrgróf Pallavicini Ede birtoka volt. A 20. század elején a községhez tartozott Kisgát-puszta is, melynek tulajdonosa 1849-ig gróf Batthyány Kázmér, majd Pallavicini őrgróf volt.
A településen 2005. január 9-én időközi polgármester-választást tartottak[8] az előző polgármester lemondása miatt.[14]
2015. augusztus 30-án újabb időközi polgármester-választásra (és egyben képviselő-testületi választásra) került sort, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választást az országos átlaghoz mérten kifejezettem sok, összesen nyolc polgármesteri aspiránssal bonyolították le, de a 990 érvényesen leadott szavazatból csak három jelölt kapott száznál több voksot.[12]
A 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választás után harmadszor is időközi választást kellett meghirdetni, mert szavazategyenlőség miatt a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni: a szavazásra jogosult 2408 helyi lakos közül 1088 fő járult az urnákhoz, közülük 1070 adott le érvényes szavazatot, s ezek épp fele-fele arányban oszlottak meg Király Kálmán hivatalban lévő független polgármester és egyetlen, szintén független kihívója, Hosszú-Kanász Eszter között.[16] Az időközi választást 2020. február 9-én tartották, ezen mintegy 200-zal többen adtak le érvényes szavazatot, mint a 2019. október 13-in, s a magasabb választói aktivitás Hosszú-Kanász Eszternek kedvezett.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 1,5% németnek, 1,4% cigánynak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 11,6%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,5% (22,1% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek és ukránnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,5% volt római katolikus, 11,6% református, 0,9% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).[18]
Nevezetességei
A PusztatoronyBalatonszabadi, pusztatorony légi fotón
Itt állítottak a világon először (1894-ben) köztéri szobrot Kossuth Lajosnak
Szent Anna-templom (1779-ban épület késő barokk stílusban)
Református templom (1794-ben épült, részben copfos stílusban)
