A közeli Csicsalpuszta középkori településről az 1055-ben keletkezett tihanyi alapítólevélből értesülhetünk először. 1310-ben a pannonhalmi apátságé volt a terület, később Alsó- és Felső-Köttcse néven rövid időre a székesfehérvári káptalan birtokába került. 1332-37-ben plébániája volt. Hosszas pereskedés folyt e vidékért a 14. században, majd 1435-ben Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecilia lett a birtokosa, akit a király ezzel jutalmazott haditetteiért.
A török megszállás idején Batthyány Farkas volt a tulajdonos – miközben a hajdani hadiút elágazásánál fekvő puszták lakóinak nagy része elmenekült.
Az elvadult pusztákat a későbbi birtokosok igyekeztek benépesíteni, így a 19. század derekán Csicsal már újra 199 lakost számlált. A számos részbirtokos közül a legtöbb területe gróf Goetzon Gusztávnak volt, s maradt is 1945-ig. 1906-ban épült a Felsőmocsolád-Siófok közötti vasútvonal.
A mai község 1947-ben alakult az addig Kötcséhez tartozó Csicsalpuszta, Felső- és Középső-Csesztapuszta, Magyalpuszta, Pócapuszta és Sárkánypuszta területéből.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 1,4% németnek mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,5%, református 4,7%, evangélikus 6,4%, felekezet nélküli 6,2% (28,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,5% szerbnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 5,9% evangélikus, 2,5% református, 0,2% görög katolikus, 17,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 14,1% felekezeten kívüli (27,3% nem válaszolt).[12]
