Csákány első említése 1389-ből származik, amikor Segesd vár javadalmaként tartották számon. Öt évre rá a Marczali család adományként megkapta a települést Zsigmond királytól. A 15. században a falu már rendelkezett plébániával, egy másik templommal és egy ferences kolostorral is. A portyázó törökök 1532-ben megtámadták a védtelen kolostort és legyilkoltak négy szerzetest. Az erősödő török támadások miatt a ferencesek elhagyni kényszerültek otthonukat. Később visszatértek, és 1544 és 1566 között a kolostort átépítették, a ferences templomot 10 támpillérrel erősítették meg. 1586-ban a várat bevették a törökök, 100 évig az ő kezükön is maradt.
A 18. században a település újraéledt, a 19. század végén számos földbirtokos költözött ide a jó minőségű termőföldnek köszönhetően. A 20. század elején Hertelendypuszta (igazabban Andormajor, Hertelendy Andor birtokos után), Léhnerpuszta és Pajzspuszta is Csákányhoz tartoztak.
1950-ben itt alakult meg a régió első termelőszövetkezete.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 64,3%-a magyarnak, 13,4% cigánynak, 11,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (27,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,8%, református 3,4%, evangélikus 1,7%, felekezet nélküli 18,5% (30,3% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 56%-a vallotta magát magyarnak, 10,6% németnek, 9,5% cigánynak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (39,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt római katolikus, 2,9% református, 1,8% evangélikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (46,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
Középkori falak felhasználásával 1760-ban épült, barokk stílusú katolikus temploma műemlék.[13]
Révész János napmaglátó próféta 2024. 12. 11-én a YouTube csatornájára feltöltött videójában (melynek címe "Nap Atya személyes látogatásának következményei 1 rész") bevallja, hogy Csákány előtt találkozott Istennel, az aranysárga értelmes fénylénnyel.[14]