Földrajzilag a Somogy-Tolnai dombsághoz tartozik, a Koppány-völgy északi oldalán emelkedő dombon épült. Közeli városok Tamási és Tab. Délről erdő határolja, a környező falvakkal együtt egységes falusi képet ad.
Története
Szorosad a középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először. 1484-ben a dömösi prépostság birtoka volt. 1563-ban a török kincstári fejadólajstrom szerint, a koppányi nahiéhez tartozott. A település ekkor csak 4, 1573-1575-ben 6, 1580-ban pedig 5 házból állt. 1726-tól a veszprémi püspökség birtokai között szerepelt, mely legnagyobb birtokosa volt még a 20. század elején is. 1835-ben épült fel római katolikus temploma. 1866-ban pedig a község teljesen leégett. Sváb eredetű lakosait a veszprémi püspökség telepítette le a 18. század elején.
A településen a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt: Kendi Tibor és egyetlen kihívója, Simonics Ervin Gyula egyaránt 36-36 érvényes szavazatot szerzett.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választásra 2015. január 19-én került sor, amin a korábbinál kicsit több volt az érvényesen leadott szavazatok száma; az így kialakult helyzet pedig Simonics Ervin Gyulának kedvezett jobban.[9]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 6,7%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 9,5% (13,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 80,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,2% volt római katolikus, 4,2% református, 3,1% evangélikus, 8,3% felekezeten kívüli (29,2% nem válaszolt).[13]
