Siófoktól körülbelül 17 kilométerre délkeletre található. Megközelíthető a 65-ös főútrólSom után kelet felé letérve, a 6402-es úton, vagy vonattal a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon. Siófokról rendszeres autóbuszjárat is közlekedik Nagyberénybe. Vasútja ritkán, lassan közlekedik, fennmaradása is kétséges. Sommal közös megállóhelye (Som-Nagyberény megállóhely) elhanyagolt, fa talpfái felújításra szorulnának.
Története
Nepomuki Szent János-szobor
A település neve az ismert írott források közül először a Szent László által a veszprémi püspöknek kiállított megerősítő levelében fordul elő. Szent István Koppány leverése után besenyőkkel rokon, harcos berény törzseket telepített birtokhatárainak védelmére, s eszerint már 998-ban létezett a település.
Az újabb kori építkezések során még régebbi leletek is előkerültek, a használati eszközök és a csontvázak avar és késő római kori jelenlétre utalnak. A község délkeleti részén két földvár maradványaira bukkantak, az úgynevezett Zsidó-dombon és Kerek-hegyen, ez utóbbi a kiterjedt segesdi királynéi birtokhoz tartozott. Nagyberénynek már 1232-ben Szent György tiszteletére emelt egyháza volt, ahová 1400-ban IX. Bonifác pápa három esztendőre száznapos búcsút engedélyezett. A tatárjárás után fejlett szőlőművelési tapasztalattal rendelkező telepesek érkeztek.
A török megszállás idején Nagyberény a simontornyai szandzsákhoz tartozott, a községben török őrség állomásozott. Az 1571-72-es török kincstári adólajstromban még 32 adózó házzal szerepelt, később azonban csökkent a lakossága. A Dzsindzsa elnevezésű terület (a jelenlegi focipálya környéke), amely fennmaradt a köztudatban is, a török huzamosabb ittlétére utal, akárcsak a Kisberényhez közel eső mai Karahoma-dülő is.
1715-ben mindössze 11 háztartást írtak össze. A hódoltság idején alapított nagyberényi református egyház a somogyi szeniorátushoz tartozott, de a vallás üldözése során a templomot lebontatták. A református egyház 1801-ben alakult ujjá, a török időkben tönkrement katolikus templomot pedig 1769-ben építették fel. A 18. Század végére 1084 lett lakóinak száma, s ezzel ismét a nagyobb településekhez tartozott. A község legelői és erdői különösen alkalmasak voltak az állattartásra, a veszprémi püspökség és a káptalan birtokain az 1800-as évek elején hatalmas birkanyájakkal árasztották el a legelőket, kiszorítva onnan a jobbágyok juhait. Az esetből hosszadalmas per lett, amely csak 1844-ben zárult le. A jobbágyfelszabadítás idején 41 zsellér kapott telket, de továbbra is sokan maradtak föld nélkül. 1890-ben már csaknem 1400 lakója volt a falunak, kilenc évvel később megépült a Szent Keresztről elnevezett irgalmas nővérek kolostora és leányiskolája, majd újjáépítették a katolikus parókiát is, amely egy korábbi tűzvész martaléka lett.
A huszadik század első békés éveiben folyamatosan gyarapodott a település, az első világháború idején a lélekszám meghaladta az 1600 főt. A harcokban 185 nagyberényi férfi vett részt, közülük 37-en estek el.
Bortermelés
A berényi borok távoli vidékekre is eljutottak: a veszprémi püspök például Budán is mérette a Somogyból származó tizedborait. Fontos bevételt jelentettek a 13. század végén a berényi boradók. Jelentős birtokkal rendelkeztek a János-lovagok, valamint a királyné kulcsárai és pincemesterei. A berényi szőlőtermő uradalom jól megközelíthető helyen feküdt. Zsigmond király 1404-ben hetivásár tartására adott engedélyt a településnek, amely e korban már mezővárosi jelleget öltött. Később a hospesek egy része-a jobb szőlőművelési feltételek reményében Szegedre vándorolt.
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 2,7% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,1% görögnek, 0,1% szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,6% volt római katolikus, 6% református, 1,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (49,2% nem válaszolt).[13]
Dr. Faust Miklós (Nagyberény, 1927. december 25. – Maryland, 1998. június 6.), aki Amerikában magyarnak maradva lett világhírű gyümölcsfiziológus; hosszú ideig a Fruit Laboratory vezetője volt Beltsville-ben.
Nevezetességek, pihenési, kikapcsolódási lehetőség
I–II világháborús hősi emlékmű található a katolikus templom mellett.
A falunak saját termálvízzel működő panziója van. Az értékes vizet Siófokon is használják a termálfürdőben.
A falu központjához közel 2010 nyarától, a patak vizét felduzzasztva, 1,5 hektáros területen mesterséges halastó üzemel.
A falunak több szőlőhegye van, itt kitűnő borai. A hegyek tetejéről elláthatunk a Balaton keleti medencéjéig.
A falu délkeleti határán túl, az úgynevezett Zsidó-hegy lábánál modern sportcélú lőtér üzemel.
A környék igen gazdag apró és nagyobb vadakban is. Erdeiben őzek, vaddisznók, szarvasok egyaránt megtalálhatók.
