Maryland több mint 350 biotechnológiával foglalkozó cégnek ad otthont, ezzel pedig a harmadik legnagyobb élettudományi központ az Egyesült Államokban.[6]
Marylandet az „Amerika miniatűrben” becenévvel is illetik, mivel domborzatát tekintve Amerika összes jellemzője megtalálható itt,[7] a homokos tengerparttól a mocsarakon, tölgyfákkal tarkított dombokon át a nyugaton magasodó hegyekig.
Az állam folyóvizei a Chesapeake-öböl vízgyűjtő területéhez tartoznak; kivételt képez a legnyugatibb megye, melynek folyója, Youghiogheny a Mississippi folyó vízgyűjtő területéhez tartozik; Worcester megye keleti része, mely Maryland vízgyűjtő területéhez tartozik; és az állam északkeleti részének egy kis része, mely a Delaware folyó vízgyűjtő területének része.
Az államban nem található túl sok természetes tó, a mesterséges tavak közül a legnagyobb a víztározóként is szolgáló Deep Creek-tó.
Települések
Maryland lakosságának nagy része Washington és Baltimore köré csoportosul. Történelmi távlatokból nézve a települések az úgynevezett fall line[8] mentén alakultak ki. Ez alól kivétel például a főváros, Annapolis.
Maryland határállam, így mind az északi, mind a déli államok sajátosságaival rendelkezik,[9]Baltimore és Washington kultúrája inkább az északi államokhoz áll közelebb.[10]
1629-ben George Calvert, Baltimore első lordja, miután nem sikerült kolóniát alapítania Újfundlandon, I. Károlyhoz fordult újabb királyi okiratért, hogy kolóniát alapíthatsson az Újvilágban. Calvert érdeklődése az Újvilág iránt katolicizmusából fakadt: szeretett volna menedéket biztosítani a katolikusoknak az Amerikai földrészen. Ezen felül, hallott a virginiaidohányból származó hatalmas bevételekről, és remélte, hogy az új kolónia majd fedezi a korábbi, újfundlandi sikertelenségével elvesztett jelentős összeget. George Calvert meghalt 1632-ben, de a királyi okiratot kiadták, fia, Cecil Calvert, Baltimore második bárójának nevére, felhatalmazva hogy alapítson kolóniát Terra Mariae (Maryland; Mária földje) néven. A kolóniát Henrietta Máriáról, I. Károly feleségéről nevezték el.[11] Leonardot, Cecil testvérét bízták meg az expedícióval, mert Cecil nem akart útra kelni. A Marylandbe települők többsége szerződéses szolga volt (akik cserébe az utazás költésegiért bizonyos időre az őket az Újvilágba hozó gazdag földesurat szolgálták).[12]
Miután Virginia az anglikán irányzatot tette meg állami vallássá, számos puritán vándorolt át Marylandbe, ahol települést alapítottak Provence néven (ma Annapolis). 1650-ben a puritánok fellázadtak az állam vezetői ellen és felállítottak egy saját kormányt, mely mind a katolicizmust, mind az anglikanizmust törvényen kívül helyezte. 1654-ben Cecil Calvert hadsereget küldött a puritánok ellen, de elveszítették a severni csatát Annapolis mellett.[13][14] A lázadás 1658-ig tartott, ez alatt az idő alatt az állam szinte összes katolikus templomát lerombolták. Amikor Angliában Orániai Vilmos lett a király és az általa is támogatott türelmi rendeletből kizárták a katolikusokat, Maryland betiltotta a katolicizmust; a tilalmat egészen a polgárháború végégig fenntartották.
Maryland egyike volt annak a 13 államnak, melyek fellázadtak a brit uralom ellen és a hetedik állam volt, amely elfogadta az új alkotmányt. 1790-ben Maryland George Washington kérésére területe egy részét szövetségi hatalom alá rendelte, itt alakították ki Washingtont.
A függetlenségi háború után Maryland elkezdte felszabadítani az afroamerikai rabszolgákat, 1860-ra 49%-uk volt szabad állampolgár.[15] Az állam megpróbálkozott volt rabszolgák és szabad feketék visszatelepítés-ével a nyugat-afrikaiBors-partra (a mai Libériába), ahol a telepesek kliensállamot is létrehoztak Marylandi Köztársaság néven, származási helyük után. A kicsiny állam azonban nem tudott fennmaradni, ezért a szomszédos Libéria 1857-ben annektálta.
A polgárháború ideje alatt a Marylandből bevonulók 77%-a Észak, a többiek pedig Dél hadseregéhez csatlakoztak. 1864-ben az állam új alkotmányt fogadott el, mely megtiltotta a rabszolgatartást. 1867-ben a Marylandben élő afroamerikaiak szavazati jogot kaptak.[16]
Gazdaság
A Bureau of Economic Analysis számításai szerint 2006-ban Maryland GDP-je 257 millió amerikai dollár volt.[17] A U.S. Census Bureau (népszámlálási hivatal) felmérése szerint a marylandi családok a leggazdagabbak az országban, a családok mediánjövedelme mintegy 68 080 dollár,[4] mellyel megelőzi New Jerseyt és Connecticutot. Howard megye a harmadik, Montgomery megye a hetedik leggazdagabb megye az Államokban. A szegénységi arány 7,8%, ami az országban a legalacsonyabb.[18][19][20]
2006-ban a 645 744 külföldi élt az államban, főképp latin-amerikaiak és ázsiaiak, utóbbiak a külföldiek 6%-át tették ki.[22][23] A külföldiek mintegy 1,7%-a koreai.[24]
Őseit tekintve Maryland lakosságának 15,7%-a német származású, 11,7% ír, 9% brit, 5,1% olasz.[25]
A kisebbségek a lakosságnak csaknem a 40%-át adják.[26]
Oktatás
A legrégebbi felsőoktatási intézmény az államban a St. John's College, melyet 1696-ban alapítottak King William's School néven.
Az államban 18 további magán felsőoktatási intézmény található, a legismertebb ezek közül a Johns Hopkins Egyetem, melyet 1876-ban alapítottak egy baltimore-i vállalkozó, Johns Hopkins adományából.
A legnagyobb állami egyetem a Marylandi Egyetem, melyet 1856-ban alapítottak Marylandi Mezőgazdasági Főiskola néven, és amely 1864-ben vált nyilvános főiskolává. Az állam második legnagyobb egyeteme a Towson Egyetem (1866).
Nevezetességek
Annapolisban megtekinthető a William Paca House, mely a függetlenségi nyilatkozatot aláíró kormányzó rezidenciája volt. A városban székel az Amerikai Tengerészeti Akadémia. Baltimore múzeumairól nevezetes, Ocean City pedig tengerparti üdülőváros. Az Antietam National Battlefield[27] parkban az amerikai polgárháború egyik legvéresebb csatájának helyszínét lehet bejárni.[28]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Maryland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
↑QuickFacts: Maryland. Népszámlálási Hivatal. [2022. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 14.)
↑Belgium. CIA World Factbook. Central Intelligence Agency, 2008. május 15. [2019. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 15.)
↑Business in Maryland: Biosciences. Maryland Department of Business & Economic Development. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 15.)
↑Maryland Facts. Kids Room. Maryland Office of Tourism. [2008. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 19.)
↑Azt a területet nevezik így, ami után a folyók zuhatagossá válnak és már nem navigálhatóak
↑Beck, John; Randall, Aaron; and Frandsen, Wendy: Southern Culture: An Introduction (PDF) pp. 14–15. Carolina Academic Press, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
↑Maryland's Name. Maryland at a Glance. Maryland State Archives. (Hozzáférés: 2008. január 21.)
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
