Utcanevek: Alkotmány, Arany János, Béke, Dózsa György tér, József Attila, Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc, Szent Márton utca
Története
A zágrábi püspöki lajstrom szerint Szentmárton már 1334-ben önálló plébánia volt, más adatok szerint első temploma 1337 illetve 1344 körül épült fel. Annyi azonban biztos, hogy a templom felszentelése Nagy Lajos király uralmának idejére esett.
1539-ben a Zichy családbeliek és özv. Zichy Zsigmondné, akkor Wyczmand-i Andrásné Sarkan Klára közti perben végeznek tanúkihallgatást a környéken. 1542-ben Tarrodi Mátyásnak 13, Chwthi Jánosnak 5, Theryek Tamásnak, Rathky Gáspárnak, Herman Lászlónak és a helyi plébánosnak 1-1 portáját írták össze.[4] 1548-ban a falut felégették és elnéptelenedett. Ennek ellenére ezek után összeírták Tarrodi Mátyás 3 fizető portáját, 14 vagy 22 szegény embert, és egy nemesi kúriát. 1566-ban elpusztultként tüntetik fel. A 17. század végén horvátokkal települt újra.
Az elpusztult község újraszületése után, 1690 körül, Nádasdy Miklós zágrábi kanonok a vidoveci plébánost bízta meg az itteni lelkipásztori feladatok ellátásával is.
Közélete
Szinte mindenki, aki valaha is írt Szentmártonról, a falu lakóit igen vallásosnak mutatja be. A katolikus valláshoz erősen kapcsolódik a búcsúba járás. A településnek kettős búcsúja van, Szent Antal (június 13.) és Szent Márton (november 11.) napján.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 57,3%, horvát 41,2%, cigány 0,67%, német 0,42%. A lakosok 74,5%-a római katolikusnak, 1,55% reformátusnak, 0,96% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,5% nem nyilatkozott).[12]
Neves személyek
Itt született Meszlényi Antal (1894–1984), katolikus pap, protonotárius kanonok, esztergomi nagyprépost, több bölcseleti könyv szerzője.
Itt született 1948-ban Horváth József Jedlik Ányos-díjas technikus, üzletember.
Itt szolgált Horváth István Sándor (1969) magyar katolikus pap, zalalövői plébános, egyházi író.
Nevezetességei
Szent Márton római katolikus templom.[13] Mivel a község temploma sok más faluéval ellentétben nem vályogból, hanem kőből és téglából épült, a törökök után hamar helyre lehetett állítani. Az 1716. évi canonica visitatio emlékezik meg a már felújított templomról. 18. századi plébánosai szinte kivétel nélkül muraközi származásúak voltak és Zágrábban végezték tanulmányaikat.A templom főoltárának festményét, Károly Gyula festette 1949-ben. Külön érdekesség, hogy a nagyböjti időszakban nem a megszokott, Szent Mártont ábrázoló oltárképet láthatjuk. Tótszentmártonban ugyanis létezik egy úgynevezett nagyböjti oltárkép is, melyet kizárólag a szent negyven nap ideje alatt használnak. Ezen a megfeszített Krisztus látható, kétoldalt pedig Mária illetve Mária Magdolna.
Nyaranta fafaragó alkotótábort rendeznek a községben, melynek alkotásai láthatók a köztereken.
Helytörténeti kiállítás. „Naša Hiža - A mi házunk”[14]
Jegyzetek
Mészáros Ádám: Tótszentmárton története, Tótszentmárton Község Önkormányzata és a Sumarton Kulturális Egyesület, Vél Kft., Tótszentmárton 2001.