A település a Göcsej domboldalain fekszik. A falu szeres település, azaz egy domb tetején fekszik. Közigazgatási területén áthalad a 7401-es út, amelyen északról Zalaegerszeg és Nagylengyel, délről pedig Nova felől közelíthető meg; lakott területét illetően azonban zsákfalunak tekinthető, mivel oda csak az említett útból leágazó, bő egy kilométer hosszú 74 123-as számú mellékút vezet. Autóbuszjáratok kötik össze Lentivel és Zalaegerszeggel.
Története
Barlahida első említse 1394-ből való. A 15. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel, így komolyabb fejlődés nem volt tapasztalható ebben az időszakban. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a 16. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult.
Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a 19. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet. Az 1950-es években az addig elzárt településről sokan vándoroltak el, így lakosságszáma a harmadára esett vissza. A település továbbra is hátrányos helyzetű, bár egyre jelentősebb a falusi turizmus.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,1%, német 4,06%. A lakosok 46,77-a% római katolikusnak, 28,32% evangélikusnak, 12,1% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 78,9%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% németnek, 4,6% cigánynak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,6% volt római katolikus, 22% evangélikus, 10,1% református, 0,9% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (35,8% nem válaszolt).[12]
.svg)
