Alsóbeszterce

Alsóbeszterce (Dolnja Bistrica)
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Cserföld
Rang	falu
Alapítás éve	1381
Polgármester	Anton Tornar
Irányítószám	9232
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	531 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Terület	6,89 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 32′ 15″, k. h. 16° 17′ 35″46.537381, 16.293006Koordináták: é. sz. 46° 32′ 15″, k. h. 16° 17′ 35″46.537381, 16.293006
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóbeszterce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsóbeszterce (korábban Alsó-Bisztricza, szlovénül: Dolnja Bistrica, vendül Dolenja Bistrica) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföld községhez tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 18 km-re délkeletre a Mura bal partján fekszik.

Története

Alsóbeszterce a három középkori Beszterce falu egyike, melyeket ekkor még Belső-, Külső- és Nagybeszterceként említenek. 1381-ben "Belseubezterche, Nogbezterche", 1389-ben "Belseubestriche, Kylseubreztriche", 1411-ben "Utraque Bestricze", 1428-ban "Utraque Byztriche" néven szerepelnek a korabeli forrásokban. Nemti (ma Lenti) várának uradalmához, később a belatinci uradalomhoz tartoztak.^[2]

Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint " BISZTRICE. Bisztricz. Alsó, felső, és köz Bisztricze, elegyes faluk Szala Vármegyében, fekszenek Bellatinczhoz nem meszsze, termésbéli vagyonnyaikra nézve, első Osztálybéliek."^[3]

Fényes Elek szerint " Bisztricza (Alsó), vindus-tót falu, Zala vgyében, 272 kath. lakos. Ut. p. A. Lendva. A belatinczi uradalomhoz tartozik."^[4]

1910-ben 521, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. A falut már 1918. december 24-én megszállta a szerb katonaság. Ezzel ez volt az első szerb csapatok által elfoglalt muravidéki település.^[5] 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 593 lakosa volt.

Nevezetességei

• Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolnája 1881-ben épült.
• A Mura holtágai egyedülálló ökoszisztémával rendelkeznek. A környék a horgászoknak is paradicsoma.
• Ferdo Godina szlovén író háza.

További információk

• Cserföld község hivatalos oldala
• Alsóbeszterce Szlovénia térképén
• Szlovénia kulturális emlékei

Jegyzetek

1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
5. Göncz László: A muravidéki magyarság (1918-1941)