Nádasdy Pál gróf és báró Révay Judit fia. Az apai nagyszülei báró Nádasdy II. Ferenc (1533–1604) „Fekete bég”, Vas vármegye főispánja, dunántúli főkapitány, és ecsedi Báthory Erzsébet voltak. Az anyai nagyszülei báró Révay Pál, nagybirtokos és gróf Forgách Mária voltak. Nevét apai nagyapja (Nádasdy II. Ferenc, Báthori Erzsébet férje) után kapta. Az apai nagyapai dédszülei báró Nádasdy Tamásnádor, nagybirtokos és Kanizsai Orsolya voltak.
Gondos nevelésben részesült, külföldi tanulmányútjait Itáliában tette és sienaiperegrinációról[m 1] 1642-ben tért haza. Hazatérése után áttért a protestáns (evangélikus) hitről a katolikus hitre[m 2] felesége gróf Esterházy Júlia Anna[m 3] – gróf Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina leánya volt – kedvéért.[3] A házasságból 14 gyermeke született, akik közül a felnőttkort heten érték meg.
1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette.
A Wesselényi-összeesküvés részese
Nádasdy Ferenc 1655. június 29. – 1670. szeptember 3. között országbíró
A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-összeesküvéshezWesselényi Ferencnádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf mellett. Nevéhez köthető az a röpirat amely 1668-ban készült el Oratio az ország négy rendjéhez címmel. Ebben a rendi intézményrendszer mellett érvel és elutasítja az abszolutizmust. 1670 márciusában Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. A vármegyék az összejövetelen küldöttekkel képviseltették magukat.[m 4] Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. Ezek alapján világossá vált, hogy a bécsi udvar abszolutizmust erősítő törekvéseinek az útjában a legfőbb akadály Nádasdy országbíró volt. A nyílt törés az udvar és az országbíró között ezen a besztercebányai összejövetelen következett be. Ez lett Nádasdy perbefogásának és letartóztatásának és kivégzésének az előidézője.
Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta, majd lefejezték.
Teljes vagyonát a kincstár javára elkobozták és még gyermekei nevét is megváltoztatták.[m 6]
A Nádasdy család az ő fiúutódaiban élt tovább.
Megjegyzések
↑A diákok külföldi egyetemjárását nevezték így, de természetesen csak a jómódú nemesi családok engedhették meg gyermekeiknek ezt a magas szintű tudásszerzést.
↑Ezzel végleg megszűnt a Dunántúlon és Horvátországban a protestáns arisztokrácia
↑Mint országbírónak neki erre törvényes felhatalmazása volt. Nádasdy korábban 1667-ben jelezte a királynak az országgyűlés összehívásának a szükségességét.
↑A hatalmas értékkel telezsúfolt várat a katonák kifosztották.
Lieszkovszky József: Nádasdi, Zrinyi és Frangepán a vérpadon. 1671; szerzői, Bp., 1884
Aussführliche und warhafftige Beschreibung wie es mit denen Criminal-Processen, und darauff erfolgten Executionen wider die drey Graffen Frantzen Nadassdi, Peter von Zrin und Frantz Christophen Frangepan, eigentlich hergangen / A Wesselényi-összeesküvés. Beszámoló a perről és a kivégzésekről; szerk. W. Salgó Ágnes, tan. G. Etényi Nóra; német szövegford. Magyar László András, tanford. Rákóczi Katalin, Kovács László; Helikon–OSZK, Bp., 2005 (Magyar Helikon)
.jpg)
.svg)
