A vármegye nyugati részén helyezkedik el, a Rába folyó völgyében, az Őrségi Nemzeti Park északi „kapujában”. A mai településmag két, egykor különálló község egyesítésével jött létre: a hajdani Rábadoroszlóból a község keleti, Nagycsákányból a nyugati része alakult ki. Közigazgatási területének északi részé régen egy harmadik falu is feküdt, Magyarbüks, amely azonban az évszázadok során nagyrészt elpusztult.
A hazai vasútvonalak közül a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Csákánydoroszló vasútállomás Nagycsákány településrész északi peremén helyezkedik el, a 8-as főút közelében, közúti elérését a főútból kiágazó rövid 87 307-es számú mellékút biztosítja.
Története
A falu területén ősidők óta éltek emberek, tőle északra, az erdőben ősi halomsírokat találtak. A települést 1248-ban terra Chacan néven említik először a vasvári káptalan oklevelében. Csákány neve a török eredetű Csakan személynévből eredeztethető. 1260-ban Chakan, 1424-ben Eghazaschakan, 1469-ben Poss. Chakaneghazsoka, 1471-ben Czakan, 1500-ban Eghazassoka, 1513-ban Nagchakan néven említik.[3] A falunak már a 13. században állt Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma. Egy 1290-ből származó oklevél szerint Meduspataka, azaz a Medvéspatak északi partján állt ez az ősi templom.
A területen a későbbiekben több falu is keletkezett, Magyar és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, valamint Doroszló. Doroszló település 1388-ban Dorozlouchakana, 1471-ban Dorozlo, 1493-ban Dorozlofalwa néven szerepel.[3] A Doroszló név a szláv Draszlav személynévből származik.
Az elpusztult Magyarbüks falu felett a Várdombon állt a régi csákányi vár, melynek csekély nyomai láthatók. A 13. században a falu egy részének birtokosa a Rumy család, más része helyi nemeseké volt. Később Németújvár várának tartozéka. 1433-tól a Héderváry családé, majd 1525-ben II. Lajos a németújvári uradalommal együtt a Batthyány családnak adta. Kanizsa eleste után a Batthyányiak itteni udvarházát jelentős végvárrá építették ki. 1582-ben a települést török támadás érte. 1596-ban Batthyány Ferenc megkezdte a ma is álló kastély építését, a Rábán pedig hidat építtetett. A 16. század során a templom a reformátusoké lett. 1662-ben a katolikus Kisfaludi Balázs csákányi kapitány elkergette a reformátuslelkészt és a templomot visszafoglalta. 1674-ben a templom már Szent Cecília tiszteletére volt szentelve.
Vályi András szerint „CSÁKÁNY. Czadersdorf. Magyar Mező Város Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ivánczhoz közel: szép Vár forma Kastéllyal, ’s jeles kertel díszesíttetik, határbéli jó tulajdonságaira nézve, lásd Bajánházát, mellyhez hasonlít, külömbféle nevezetes vagyonnyaihoz képest, méltán első Osztálybéli.”[4]„Raba Doroszló. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Rumi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csákány, és Körménd között, Pinka vizénél, határja szoross, javai meglehetősek; de földgye nem igen termékeny, melly miatt, második Osztálybéli.”[4]
Fényes Elek szerint „Csákány, magyar mváros, Vas vgyében, közel a Rábához, a gréczi országban, ut. p. Rába-Sz.-Mihály. Lakja 830 kath., paroch. templommal. Van szép urasági kastélya és kertje, termékeny határa, jó lótenyésztése. A város feje gr. Batthyáni Zsigmond uradalmának.”[5]„Rába-Doroszló, magyar falu, Vas vgyében, 200 kath. lak., kövér rétekkel a Rába mentiben. Birja h. Batthyáni; ezelőtt Szegedy Károlyé volt, s ut. p. Körmend.”[5]
Vas vármegye monográfiájában így írnak a községről: „Csákány, nagy magyar község, 186 házzal és 1310, túlnyomó számban r. kath. lakossal. Vasútállomás a gráczi vasút mellett. Van postája és távirója is. Kath. temploma a mult század közepén épült. Itt van gróf Batthyány Iván nagyszabású, tornyos kastélya, mely mögött gyönyörű angol park terül el. Az érdekes kastély újabb része a 17. század elején épült s nagy kényelemmel és valódi főuri ízléssel van berendezve; a szobákat számos rendkívül értékes műtárgy, fegyver és ötvösmű díszíti. Gróf Batthyány Iván egyszersmind jelenlegi ura a németujvári várnak is, melyről másutt szólunk. A szt.-gotthárdi vereség után a törökök Csákány alatt táboroztak egy ideig, a XVII. század elején pedig Bocskay seregei és a császáriak között volt itt ütközet, míg a XVII. század második felében Batthyány Ferencz és Esterházy Pál seregei táboroztak itt, hogy a császáriak átkelését a Rábán megakadályozzák.” „Rába-Doroszló. Rábamenti magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Házszám 38, lélekszám 261. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Csákány. 1709-ben itt táborozott Esterházy Antal kurucz serege. A község határában terjedelmes kavicsbánya van. Földesura a Szegedy-család volt.”[6]
1910-ben Nagycsákánynak 1780, Rábadoroszlónak 396 magyar lakosa volt.
A mai községet 1939-ben egyesítették Nagycsákány és Rábadoroszló községekből. 1965. április 22-én a községet nagy árvíz pusztította, amelynek a mentésre kivezényelt sorkatonákkal együtt hat halálos áldozata volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 1,5%, evangélikus 1,3%, felekezet nélküli 3,3% (14,7% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% szlovénnek, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% horvátnak, románnak és ruszinnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1 volt római katolikus, 1,9% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 4,4% felekezeten kívüli (41,7% nem válaszolt).[16]
Római katolikus temploma 1765-ben épült Nepomuki Szent János tiszteletére. Oratóriumában 2000-ben Batthyány-emlékszobát rendeztek be. A templom kertjében Batthyány-emlékparkot alakítottak ki. Itt található az 1956-os forradalom emlékműve is.