Szatta község a NagyrákostKerkafalvával összekötő 7417-es út mentén fekszik. A fő közlekedési útvonalak elkerülik, bár amióta a Szatta-Kerkafalva közötti egykori földutat szilárd burkolattal látták el, kisebb átmenő forgalom is zajlik a falun keresztül. A községet az Őrségre jellemző rétek, erdők ölelik körül.
Az erdőkre leginkább jellemző a tölgy és az erdeifenyő. Az utóbbi évtizedekben nagy területeken lucfenyvest is telepítettek. Az agyagos talajon dús aljnövényzet alakul ki, az erdők klímája és talaja pedig kedvez a legkülönfélébb gombáknak is.
Története
A eredetileg a mostani helyétől kb 800 m távolságban keleti irányban feküdt. Az egykori község helyén később uradalom létesült nagyobb állattartással és számos épülettel. Ennek nyomai már csak a föld alatt találhatók meg az 1952-ig erdészházként használt épület körül.
Szatta hagyományosan az őrségi legelő- és erdőgazdálkodás jellegzetes életét élte, mára a legeltető állattartás erősen visszaszorult.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 2,6% horvátnak mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,4%, református 56,4%, evangélikus 5,1%, felekezet nélküli 5,1% (17,9% nem nyilatkozott).[10]
Az Őrségre jellegzetes helyi építészetének mára kevés emléke maradt Szattán. Egy, a népi építészetre jellemző ház ma is megtalálható, amely helyi védelem alatt is áll.
↑Szatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2020. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 28.)