Csém (Ausztria)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Csém (egyértelműsítő lap).

Csém (Schandorf)
Csém látképe
Csém címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Felsőőri járás
Polgármester	Josef Csencsics (SPÖ)
Irányítószám	7472
Körzethívószám	03364
Forgalmi rendszám	OW
Népesség
Teljes népesség	276 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	11,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 33″, k. h. 16° 25′ 05″47.2425, 16.418055555556Koordináták: é. sz. 47° 14′ 33″, k. h. 16° 25′ 05″47.2425, 16.418055555556
Csém weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csém témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csém (németül: Schandorf, horvátul: Čemba) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 23 km-re keletre, Szombathelytől 16 km-re, míg Nardától 2 km-re nyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története

A középkorban

A település története nyolcezer évre nyúlik vissza, ezzel a dél-burgenlandi térség egyik legrégibb lakott településének számít. A hallstatt-korban fejlett vasfeldolgozás folyt itt, mely jólétet hozott az itt élőknek. Ennek a kornak az emléke az a mintegy százhetven nagy halomsír, melyet az itt élő gazdagabb embereknek emeltek.

A mai település első írásos említése IV. Béla adományleveléből, 1244-ből származik "villa Chem" alakban. Ebben az időben Csém a környék határőrfalvaihoz tartozott és ekkor épült a falu temploma is. A 15. században a Baumkirchner család birtoka lett, akik a szalónaki uradalomhoz csatolták. 1532-ben elpusztította a török. A kihalt település 1537-ben a Batthyány család birtoka lett, akik 1543-ban nyugat-szlavóniai horvátokkal telepítették be. 1580 körül lakói az új tanok hatására evangélikusok lettek. Első evangélikus prédikátora Szilágyi István 1612-ből ismert.

Az újkorban

1634-ben a katolikus hitet újra felvevő Batthyány Ádám Csém lakosságát is visszatérítette az ősi hitre. A linzi béke hatására az 1647. évi országgyűlés 90 másik templommal együtt Csém templomát is visszarendelte az evangélikus egyháznak, de később a rekatolizáció jegyében újra visszakerült a katolikusokhoz. 1795-ben a régi helyett a falu új templomot épített. A község 1872-es pecsétjén „Csémi Község” felirat olvasható, 1898-ban hivatalos neve is Csém lett. A 19. század végétől a gazdasági nehézségek miatt sok lakója vándorolt ki.

Vályi András szerint "CSEM. Sandof. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni Uraság, fekszik Szalonakhoz egy, és 3/4. mértföldnyire, termésbéli tulajdonságaira nézve lásd Bosokot mellyhez hasonló, nevezetes vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Csém, Schandorf, horvát falu, Vas vgyében, a rohonczi uradalomban, ut. p. Kőszeg. Lakja 550 k. paroch. templommal."^[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Csém, horvát falu a szombathely-pinkafői vasút mellett, 96 házzal és 670 r. kath. lakossal. Postája és távirója Csajta. Már 1600-ban virágzó plebániája volt. Mostani, kőfallal körülvett kath. templomát 1795-ben adták át a híveknek. " ^[4]

A 20–21. században

1910-ben 719 lakosa volt, melyből 675 horvát, 41 magyar, 3 német. 1921-ig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Ekkor a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett, de ez csak 1923. január 10-én vált véglegessé. 1951. február 19-én a községbe érkezettek Karády Katalin Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével, miután nardai embercsempészek segítségével elhagyták Magyarországot.^[5] 1971-ben Csémet a szomszédos Incéddel együtt Csajtához csatolták. 1996. január 1-jén újra önálló község lett. A község új címerét 1998. szeptember 6-án fogadták el.

2001-ben 310 lakosából 228 fő volt horvát, 3 magyar, 76 német és 3 egyéb nemzetiségű.^[6] 2007-ben a magyarországi Narda és Csém között új határátkelőhely létesült, melyet gyalogosan és kerékpárral lehet igénybe venni. Ez nagyban hozzájárult a két horvát anyanyelvű község kapcsolatainak erősítéséhez.

2013. október 19-én felavatták a Csém és Narda közötti 2 km-es kerékpározható utat.^[7]

Nevezetességei

• Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1795-ben épült, 1835-ben barokk stílusban építették át.
• Határában az erdőben mintegy 170 hallstatt-kori halomsír található, melyek 16-tól 40 m magasak.

További információk

• Hivatalos oldal
• Csém a dél-burgenlandi települések honlapján
• Magyar katolikus lexikon
• Csém az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
• Csém megszűnt vasúti megállóhelye
• Payr Sándor:A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története

Jegyzetek

1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
5. Némethy Mária (2012. február 11.). Karády Katalin titkai, kalandos élete. Vas Népe. (Hozzáférés: 2011. január 12.) ^{[halott link]}
6. NÉpesség^{[halott link]}
7. MTI (2013. október 19.). Újabb kerékpárút a magyar-osztrák határon. Alon.hu. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 21.)