A kataszteri közösségek Óhodász és Markt Neuhodis.[2]
Története
Területe a bronzkor óta lakott, határában 1923-ban a hallstatt-korból származó bronz szekercét, cserépmaradványokat, valamint kelta halomsírt találtak. Hodászt a Németújvári grófok alapították német telepesekkel, első írásos említése "Hodaz" alakban 1374-ből származik. 1465-ben "Hodas", 1478-ban "Hodacz", 1491-ben "Hadaaz" alakban említik. Rohonc várának uradalmához tartozott. 1428-ban 70 portával adózott.[3]1514-ben II. Lajos királytól vásártartási jogot kapott. 1532-ben a török elpusztította, 1545-ben oláh szabadságjogú horvátokat telepítettek ide. 1550-ben és 1650-ben pestis néptelenítette el. 1580 körül lakói felvették a református hitet. Az első református lelkészről 1601-ből van forrás a településen. A református lelkészt végül 1634-ben gróf Batthyány Ádám űzte el, ezt követően lakói visszatértek a katolikus hitre. 1621-ben Bethlen hadai felégették. A 17. században mezővárosi jogot kapott, régi 18. századi kastélya tönkrement.
Vályi András szerint " Ó, és Új Hodász. Hodis. Egygyik mező Város, másik falu Vas Vármegy. földes Urok G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Szalonakhoz 1 1/4 mértföldnyire, Inczédhez sem meszsze, földgyeik termékenyek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van."[4]
Fényes Elek szerint " Uj-Hodász, német m. v., Vas vmegyében, 518 kath., 210 ágostai lak. Határa sovány; fa, legelő elég; bort termeszt és sok méhet tart. A rohonczi urad. tartozik. Ut. p. Kőszeg."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint " Város-Hodász, 146 házzal és 967 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Rohoncz. Közjegyzőségi székhely. A község határában bronzkori emlékeket találtak. Kath. temploma 1796-ban épült, az ág. ev. templom pedig új. Azelőtt a Batthyányiak voltak a község földesurai és a birtok a rohonczi Batthyány-uradalomhoz tartozott. Jelenlegi birtokos Rupprecht Tasziló, kinek itt csinos kastélya van, mely előtt szép park és gyümölcsös terül el. A Hodászy-család innen vette nevét."[6]
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
