Császárrét major településrész és a mellette magasodó (részben már mosonszolnoki területen álló) szélkerekek; a község központjának nyugati pereme a kép bal felső szélén látható
Az északi-Hanság szélén fekszik, Mosonmagyaróvártól 8 kilométerre délnyugatra. A vármegye egyik legfiatalabb települése. A faluból kivezető út mellett a déli határrész már védett a hansági erdők miatt. Termőföld területét is a ’Hany’ határozza meg. A régi lápterület-becsúszás rossz vízgazdálkodású, hideg, kötött talajú. A Hanság innen mindenféle járművel megközelíthető, amely kellemes turisztikai látnivaló.
Megközelítése
A település a RédicsetRajkával összekötő 86-os főút mellett helyezkedik el, központja az abból délkelet felé kiágazó 85 105-ös számú bekötőúton közelíthető meg. Közigazgatási határszélét északon érinti még a 8506-os út is.
A település élete szorosan összefonódott a tőle mintegy 6 kilométerre északra fekvő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 1600 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 1900-tól 1921-ig felépített itt 10 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. A földszinti nagyterem a versaillesiTrianon-palota nagytermét másolta le. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvárireformátuslelkész és Veres Péter, az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. Az 1940-41-ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el.
Gazdálkodásukat családonként 20-25 katasztrális hold területű birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt. 1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel.[3] A település neve ekkor lett Újrónafő.
1973-tól 1990-ig Mosonszolnokkal közös tanácsot alkotott, annak egyik társközségeként. A rendszerváltás első választásakor nyerte vissza függetlenségét. A falu mezőgazdasági jellegű. Munkavállalóinak nagy része korábban a termelőszövetkezetben vagy a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban kereste boldogulását. Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él.
Császárréten, ami a község külterületi településrésze, 60 család él a mezőgazdaságból. A lakosság fennmaradó hányada jellemzően Mosonmagyaróvárra, Mosonszolnokra vagy Jánossomorjára ingázik.
A településen 2022. július 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester május 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről.[12][13] A tisztségért két független és két pártkötődésű jelölt indult, akik közül a győztes 74 %-ot megközelítő szavazati aránnyal szerzett mandátumot.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 5,3% németnek, 0,2% románnak, 0,4% szerbnek, 2% szlováknak mondta magát (20,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,4%, református 10,5%, evangélikus 11,7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,9% (36,6% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
Kastély
Államosítása után sokáig a mosonmagyaróvári Karolina Kórház pulmonológiai intézete (tüdőosztálya) működött az épületben. Miután az intézmény az egészségügyi átszervezések miatt megszűnt, az épület magánkézbe került. A további sorsa bizonytalan.
Iskolaépület
A Biró Tibor által tervezett - egykor látványosságszámba menő - iskolaépület a régi kisalföldi parasztházakstílusát idézve épült meg.
↑A település mai neve Jánossomorja lett, miután Mosonszentjánost, Mosonszentpétert és Pusztasomorját egyesítették. Forrás:Kulcsár Imre: Jánossomorja, Várbalog községek története (Jánossomorja, 1975)