Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekszik. A szomszédos Környe 4, Kömlőd 6, Tatabánya 11, míg Tata 17 kilométer távolságra található a falutól. A legközelebbi város Oroszlány, amely 5 kilométerre található.
Megközelítése
A települést, sőt a környékét is elkerülik a főutak: közigazgatási területét érinti ugyan a Velencei-tó térségétől Tatáig húzódó 8119-es út is, de központján csak a Környe-Oroszlány közti 8155-ös út vezet végig. Határszélét érinti még a 8143-as út is.
Keleti határában fekszik egy kisgépes repülőtér (ICAO-kód: LHKD), amelynek jelenlegi üzembentartója a Tatabányai Oldtimer Aero Club. A repülőtéren vitorlázó-, motoros- és sárkányrepülő tevékenység zajlik.
Története
Kecskéd és környéke a kőkorszak óta tartó folyamatos lakottságáról az itt feltárt régészeti leletek sokasága tanúskodik: kőkorszaki, kora és késő bronzkori, római kori leletek kerültek itt elő a földből.
Itt, és a szomszédos Környén keresztül húzódott egy ókor-i római erődvonal, és valahol Kecskéd és Környe közelében állt a Quirinium nevű római erőd (vár).
A település nevére középkori adat nem maradt, illetve Dad és Ondód (Pusztavám) között említik a korabeli adatok Csetke (Csetkéd) települést, melynek nevét az 1238-as oklevelek Chetke néven írták.
1326-ban a Csák nemzetségbeli István fiai Péter és István cserébe átadták
Károly Róbert királynak. E Csetke települést Dad és Ondód között sorolták fel. Ma Dad mellett Kecskéd falut találjuk, így lehet, hogy nevét népetimológiai torzulás hozta létre Csetkéd-ből.
A települést a királyi pásztorok lakóhelyeként említik, a gesztesi vár tartozékaként tartják számon.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 20,6% németnek mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 4,3%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,6% (24,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 12,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1% örménynek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,3% volt római katolikus, 3,7% református, 1% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (44,2% nem válaszolt).[13]
1990-ben Kecskéden helyezték forgalomba – az országban másodikként – a BHG Híradástechnikai Vállalat által fejlesztett, ER256 típusjelű, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot. A központ teljes kapacitása 400 előfizető volt.
Római katolikus temploma - 1764-ben épült fel a környék híres építészének, Fellner Jakabnak tervei szerint, tornyában három harang található.
