Ács a Kisalföld északkeleti löszös-homokos peremvidékén fekszik, a Concó- és a Székes-patak összefolyásánál, a Dunától 3 km-re délre, Komáromtól 8 km-re délnyugatra. Északkeletről az Ácsi-erdő övezi, melynek nagyobb része azonban már Komárom területéhez tartozik. Belterületének átlagos tengerszint feletti magassága 122 méter.
Ács 103,83 km²-es területével a megye legnagyobb területű települése. Északi határát (mely egyben államhatár is Szlovákiával) a Duna, délkeleti határát egy szakaszon a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal alkotja. Nyugati határa egyben a megyehatár is Győr-Moson-Sopron megyével.
Jelentősebb külterületi lakott részei Jegespuszta és Vaspuszta.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 1-es főút, amelynek Komárom és Győr közötti szakasza északról kerüli el. A belterület északi részén húzódik a 8153-as út, mely keleti és nyugati irányban is összekapcsolja Ácsot az 1-es úttal. További mellékutak kötik össze a 12 kilométerre fekvő Nagyigmánddal (8147) és a 11 kilométerre lévő Bábolnával (8151) A településtől délre halad el az M1-es autópálya, melyhez annak 94. kilométerénél csatlakozik a 8151-es út.
Ács területén történelmi események emlékét őrzi több földrajzi név:
Tatár-út: a hagyomány szerint a tatárjárás idején ebből az irányból támadtak a tatárok.
Pénzásás: a vasúttól északra levő, a második világháború után beépült városrész neve arra utal, hogy területén földművelés közben római érméket találtak.
A társadalmi tagozódásra és a birtokviszonyokra utalnak a következő helynevek: Kistag, Vitéztelek, Nemes-birtok, Zsellérföldek, Dézsmás szőlők, Pápista szőlők (utóbbiakat a Pannonhalmi Bencés Főapátság bérelte a református egyháztól).
Ács határában 1863 és az 1930-as évek között a tagosítások és parcellázások során 13 farmtanya épült, amelyek tulajdonosaik nevét viselték: Bakcsányi-tanya, Harmat-tanya, Jenei-tanya, Juhász-tanya, Kalinatanya, Kocsis-tanya, Kolonics-tanya, Kopácsi-tanya, Mallertanya, Pálfi-tanya, Pável-tanya, Rózsatanya, Tóthtanya.
Lovadpuszta és Vaspuszta neve 1540-ben elpusztult középkori falvak nevét őrzi. Lovadot 1297-ből, Vast pedig 1229-ből fennmaradt írásos források említik először. Vas a királyi szekeresek faluja volt, 1635-ben újjátelepítették, de lakossága ismét menekülni kényszerült a török zaklatások elől.
Likócspusztát1221-ben Zent-Gyd, majd 1404-ben Gyid-Zentpéter alakban említik fennmaradt írásos források. Borovszky monográfiája szerint korábban régi templomomladékok voltak láthatóak a határában. Nevét onnan kapta, hogy a török dúlások idején lakói földbe ásott lyukakban húzódtak meg.
Területén már a római korban laktak, közelében két római katonai tábor állt: Ad Mures és Ad Statuas. Előbbi a Concó-patak mai torkolatánál állt (a Bumbum-kút néven ismert helyen), utóbbi pedig Vaspuszta közelében a Duna-parton.[5] Ad Mures egy ősidőktől létező kút mellett alakult ki Traianus császár idején, Brigetio építésével egy időben. A segédcsapat (auxiliaris) táborának keleti falát és a tábort övező árkot az 1989-ben végzett leletmentés hozta felszínre. Az erőd déli oldalán polgári település (vicus) is kialakult. Ad Statuas a Duna magas partján állt palánkerőd volt, mely a Duna áradásai miatt 117 után helyet változtatott. 1817-ben itt ép boltozatú római pincét találtak. A két erőd régészeti feltárása Gabler Dénes nevéhez fűződik.
A település az Árpád-korban itt letelepedett, a király szolgálatában álló ácsokról kapta a nevét. Oklevelekben először feltehetően 1138-ban jelent meg Olt alakban, de biztos adat csak 1297-ből van, akkor Villa Alch néven említik. Első ismert birtokosa 1346-ban nagymartom Simon fia volt, majd 1434-től Pál és Vilmos fraknói grófok tulajdona lett.
A törökök a falut kétszer is feldúlták: 1540-ben és 1639-ben. Az első támadáskor pusztult el Ácstól nyugatra két falu, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt: Vas és Lovad. Nevüket dűlő- és pusztanevek őrzik.
A teljes pusztulást követően csak 1628 után kezdett újra benépesülni: először református hitű komáromi magyarok, majd a 18. századbannémetek telepedtek be. A református egyház működése a 17. század óta folyamatos a településen, már 1643-ban működött népiskolája, az anyakönyveket 1726 óta vezetik. 1674-ben Komáromi István ácsi református lelkészt a pozsonyi vésztörvényszék gályarabságra ítélte.
Földesurai kezdetben a Hathalmy, majd a Lengyel, a Kolos és Pogrányi családok voltak; később a pannonhalmi főapátság és az Esterházy család szerzett jelentős birtokot Ács határában. 1824-ben Liechtenstein Alajos szerzett itt birtokot (1848-ban a község 2/3-ának földesura volt[6]), amelyet a század második felében a Zichy család szerzett meg. Jelentős birtokai voltak Ácson Szabadhegyi Móricnak is.
Bél Mátyás már a 18. század elején nagy és gazdag faluként mutatja be Ácsot. 1707-ben Rabutin hadai itt táboroztak, jelentős károkat okozva a községnek. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint 674 házban 670 család élt itt, a népességszám 2895 volt. Ács a 18. század végére a Gesztesi járás legnépesebb települése lett. 1848-ban 3800 lakosából 1128 római katolikus, 2435 református, 287 zsidó vallású volt. A katolikus plébániát Saugh pannonhalmi főapát alapította 1751-ben, a zsidó hitközség a 19. század elején alakult (a községben zsinagóga és zsidó felekezeti iskola is működött - utóbbi 1921-ig). Az 1789-ben nyitott zsidó temető ma is megvan a Concó- és a Székes-patak összefolyásánál.[7]
1809-ben Ács határában verte vissza a Vas vármegyei lovasezred a francia (napóleoni) csapatokat.
Római katolikus templom
1848-ban Fényes ElekKomárom vármegye leírása című munkájában Ács leírásánál említi, hogy ekkoriban hosszúépületű, nádfedeles házak alkották a falut, szép volt a női népviselet, a községi közös legelő a Lovadi-pusztánál terült el. Említést tesz az Esterházy-kastély udvarában összegyűjtött római emlékekről, Liechtenstein herceg telivértenyészetéről és az ácsi cseresznye- és sárgabarack-termesztésről is. Az Ácsi-erdőről a következőket írja: Az erdő József császár rendeletéből ültettetett homokföldű s többnyire akácz és fenyves, egyébiránt kivált a herczegi rész homokföldei fasorokkal is nemcsak ékesíttetnek, hanem homok ellen is védve vannak.[6] Lakosai híres kocsisok voltak.[8]
1849. július 2-án a komáromi csatában Ács mellett verte vissza Görgey Artúr parancsnoksága alatt a honvéd fősereg a Haynau által vezetett, túlerőben lévő osztrák csapatokat. A csata emlékére az ácsi erdőben (már Komárom területén) 1870-ben emlékművet állítottak.
1871-ben Patzenhofer Konrádcukorgyárat építtetett a községben. A vasútvonal közelségének köszönhetően alapított üzem a századfordulón már mintegy 500 főt foglalkoztatott, és négy vármegye cukorrépatermését dolgozta fel.
1907-ben a Borovszky-féle vármegye-monográfia szerint Ácshoz tartoztak Alszter, Boros, Felsőlovad, Plebános, Rostakuti, Schrikker és Ref. lelkész tanyák; Csilla, Czonczóhát, Jeges, Likócs, Lovad és Vas puszták; továbbá Czonczó és Pál majorok. Ugyanekkor a községnek 715 háza volt.
Az első világháborúban 647 ácsi lakos vett részt, közülük 215-en vesztették életüket.
Ács társadalmi élete a 19. század második felétől kezdve viszonylag aktív volt: 1873-ban megalakult az Olvasóegylet, 1911-ben a Gazdakör, 1926-ban a Levente Egyesület, 1933-ban a Hadigondozottak Szövetségének helyi egylete, 1934-ben az ortodox zsidó hitközség, 1935-ben az Iparoskör, 1950-ben pedig a Vadásztársaság. Az Ácsi Sportklub 1927-ben alakult. Az ácsi cukorgyár munkásai dalkört is létrehoztak. A helyi népkönyvtár 1927-ben alakult meg. Ács szőlőtermelői már a 19. századtól hegyközséggé szerveződtek.
1944 júniusában az ácsi zsidókat koncentrációs táborokba hurcolták el.
Az első ácsi termelőszövetkezet 1952-ben alakult, majd 1956-ban újjáalakult Egyetértés néven. Csillapusztán 1949-ben létesült szövetkezet, mely 1978-ban egyesült az ácsival,[9] ekkor 5228 hektáron gazdálkodott. 1960-ban cukorgyári célgazdaság, állami gazdaság, szeszgyár és malom is működött Ácson, és a cukorrépatermesztés mellett a len- és kendertermesztés is jelentős volt a település határában.[10]
2001-ben volt a cukorgyár utolsó kampánya. A gyár bezárása jelentős visszaesést okozott Ács gazdaságában.
A 2000-es évek elejére befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése és ezzel teljessé vált a közműellátottság.
Ács nagyközséget 2007. július 1-jei hatállyal várossá nyilvánították.
2001. február 1-jén Ács lakónépessége még 7239 fő volt, lakásainak száma 2661. A lakosság 98 %-a vallotta magát magyar, 0,6 %-a cigány nemzetiségűnek. A lakosság 52 %-a római katolikus, 0,4 %-a görögkatolikus, 30,8 %-a református, 0,8 %-a evangélikus vallású volt; 0,8%-a más egyházhoz, felekezethez tartozott; 7,7 %-a nem tartozott egyházhoz vagy felekezethez.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 22,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (26,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% görögnek, ukránnak és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,8% volt római katolikus, 19,7% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 15,6% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[12]
A településen 2018. november 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[20] az előző polgármester lemondása miatt.[22]
Az ácsi önkormányzat képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 9 tagú. Az önkormányzat korábban 4 állandó bizottságot is működtetett; a 2019. őszi állapot szerint a bizottságok száma három.[23]
Címere
Ács címere álló, kerekített oldalú, hegyes talpú pajzs, melynek piros mezejében ezüst ácsszekerce utal a város névadóira. A szekerce alatti fehér hullámvonal a Dunára utal, míg a címert alulról körbevevő tölgyfaágak az Ácsi-erdőt jelképezik. Az ágak záródásában az 1138-as évszám az első írásos említés dátuma, a pajzs tetején pedig a város neve olvasható.[24]
Oktatás, kultúra
A Gárdonyi Géza Általános Iskola
A városban az alapfokú oktatás közel 400 éves múltra tekint vissza.
Az ácsi oktatási-nevelési intézmények két-két telephelyen, korszerű feltételeket biztosítanak az újabb és újabb generációknak. Az Ácsi Gárdonyi Géza Általános Iskola és az Ácsi Bóbita Óvoda dolgozóinak felkészültsége és elhivatottsága lehetővé teszi, hogy a gyerekek jó és barátságos környezetben tanuljanak.
A Jókai Mór Általános Iskola1958 óta működik a pénzásási városrészben. 1967-ben vált önálló nyolcosztályos iskolává. 1992-ben vette fel Jókai Mór nevét.
Kultúra, művelődés
A XVII. század végén barokk stílusban épült Esterházy-, majd később a Zichy család birtokába került kastély a város központjában található. A kastély épülete napjainkban a Bartók Béla Művelődési Háznak, a Sméja Galériának és a Városi Könyvtárnak ad otthont.
A napóleoni háborúk idején, 1809. június 15. és július 2-a között itt volt a francia sereg keleti főhadiszállása.A helyi legenda szerint itt alakították ki azt a főhadiszállást is, ahol Haynau aláírta az aradi vértanúk kivégzéséről szóló parancsot. Az épületet a II. világháborút követően államosították, majd 1955-ben itt nyílt meg a kultúrház.
A kastélypark a nagyobb rendezvényeknek ad otthont, például az Ácsi Városi Vigasságoknak és az Ácsi Adventnek.
A város szívében, a Zichy-kastély parkjában áll a település egyik legidősebb lakója, a Mesefa. Az ifj. Eszterházy Ferenc által 1799-ben ültetett afrikai kőris a város különleges értéke. Tiszteletére indul útjára a minden évben megrendezett Mesék hete elnevezésű programsorozat, hogy a mese soha ne vesszen ki a kicsik és nagyok mindennapjaiból. E bölcs, és bizonyára sok történetet hallott Mesefa mára méltán népszerű esküvői helyszínné is vált. Az ácsiak arra is büszkék, hogy a fa harmadik helyezést ért el az országos "Az év fája" versenyen.
Kiállítások
A Bagolyvár 1858-ben épült, korábban két tantermes elemi iskolaként működött. Elnevezésével kapcsolatban két monda maradt fenn: az egyik szerint a padlásán fészkelő bagolypárról kapta a nevét, a másik szerint – mely valószínűbb – elnevezése a tudást jelképező bölcs bagoly szimbólumára vezethető vissza.
Az épületben található Kossuth-szoba anyagát az Ácsi Kossuth Lajos Asztaltársaság gondozza. A társaság célja Kossuth Lajos emlékének ápolása és az ifjúság megismertetése Kossuth eszmeiségével.
Említésre méltó az épületben helyet kapó cukorgyári emlékkiállítás, mely a Magyarországon valaha létesült cukorgyárak közül az első, az Ácsi Cukorgyár történetét dolgozza fel. Patzenhofer Konrád 1871-ben alapította meg az ácsi cukorgyárat, amelyben 130 évig folyt termelői tevékenység. Az Ácsi Cukorgyár a település látképének meghatározó jelképe és gazdasági egysége volt. A privatizáció során 1995-ben összevonták négy másik cukorgyárral, majd nem sokkal később, 2001.december 31-én végleg bezárták. Bezárását követően a gyár dolgozói létrehoztak egy alapítványt, és e kiállítás keretében igyekeznek megőrizni és bemutatni a gyár tárgyi emlékeit az utókor számára.
Érdekesség
A városban alakult a Gütyül Gang (vagy Gütyüli Gang) nevű, helyi fiatalokból szerveződött rapzenekar.[25]
Gazdaság
Az egykori cukorgyár kéménye
Ács meghatározó gazdasági egysége a cukorgyár volt, melyet 1995-ben privatizáltak és Magyar Cukor Rt. néven összevontak 4 másik cukorgyárral, majd 2000. december 31-i hatállyal bezártak.
A gyár bezárása után a legfontosabb üzem a városban egy tojáscsomagoló-anyagokat gyártó vállalat (Hartmann Kft).
2006-ban a vasútvonalhoz iparvágánnyal kapcsolódó 44 hektáros területen ipari parkot adtak át.[26]
Jelentős az ingázás, a dolgozók főként Komáromba és Győrbe járnak el Ácsról.
Ácstól délre, az M1-es autópálya két oldalán 2008 szeptemberében szélerőmű-park építése kezdődött. Az első, 100 méter magas, 2 MW teljesítményű szélturbinát 2008 decemberében állították fel.[27]
Az ácsi mezőgazdasági szövetkezetet 1992-ben privatizálták; több kft alakult belőle. A megmaradt szövetkezet mintegy 1800 hektáron gazdálkodik.[26]
További mezőgazdasági vállalat a településen a főként sertéstenyésztéssel foglalkozó Fiorács Kft. A Bábolnára vezető út mentén 4 baromfitelep is található, amelyeken a Táp Kft. pulykatenyésztéssel foglalkozik. A Leier Kft. gép- és formagyártó üzeme (alkatrészgyár) szintén a bábolnai út mentén található.[28]
Az idegenforgalmat két kemping szolgálja a Duna-part közelében. Az Ácsi-erdőben, a város közelében (de már Komárom területén) működik az 1-es főút mellett az Erdőcsárda. A 3,9 hektáros Malom-tó, mely nevét egy régi vízimalomról kapta, kedvelt horgászhely (ponty, amúr, süllő).
Nevezetességei
A Zichy-kastély
Református templomát a 13. századi templom helyén emelték 1644-ben, majd újjáépítették barokk stílusban 1802-ben.
Római katolikus temploma1840-ben épült klasszicista stílusban. Egyik oltárképe (Friedrich Schildner alkotása) és harangja a kamalduli szerzetesek majki kolostorából származik. A szentélyben négy értékes rokokó pad található.
A második világháború áldozatainak emlékkeresztjét1991-ben állították fel a katolikus templom mellett.
Korotnoki Dániel, a komáromi csatában elesett kisdobos síremléke.
Az 1848-as forradalom emlékművét1948-ban állították
A város természeti értékei közül említést érdemel a Concó-patak hídjánál álló négy kocsányos tölgy, melyeket 1896-ban ültettek a millennium emlékére. A 25-30 méter magas fákat Hétvezér-facsoport néven ismerik. A nagyigmándi út mentén álló törökmogyoró-fasort az 1950-es években telepítették. A concóparti kastély romjai mellett található az egykori kastélypark maradványa - nyárfákból, feketefenyőkből, hegyi juharokból és kocsányos tölgyekből alkotott fagyűjtemény.
"Mesefa" - Az ifj. Eszterházy Ferenc által 1799-ben ültetett afrikai kőris a város egyik különleges értéke, a Zichy kastély parkjában található.
Csillapusztán 70 C°-os termálvizet kibocsátó kút található, melynek vizét egyelőre csak üvegházak fűtésére használják.
A fövenyes Duna-part az amatőr aranymosók kedvelt helye, a 20. század elejéig Ácson (és a szomszédos Csallóközaranyoson) számottevő aranymosás folyt.
,_Kom%C3%A1romi_utca,_%C3%81cs45.jpg)
,_Gy%C3%A1r_utcai_park,_%C3%81cs05.jpg)
,_%C3%81cs41.jpg)
