Neszmély, kisvár légi fotónNeszmély, kisvár légi felvételenNeszmélyi borpincék
Története
Neszmély és környéke ősidők óta lakott hely, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori leletanyag.
Első írott nyomát az 1237–40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.
1339-ben Károly Róbert, az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozta. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelent meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolták a községet.
1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlítette végrendeletében.
Egy 1342-ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalták és Neszmélyre helyezték át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.
1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illette.
A törökök nem kímélték Neszmélyt, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt. Ekkor az összeírók hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A falu később újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka volt.
A Zichy család is a település birtokosa volt később.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le. 1850-ben dézsmáltatni akarták a falu szőlőhegyét, aminek a lakosok ellenálltak és a karhatalom lépett közbe.[3]
A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt.
A 19. század végén kitört filoxéravész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is.
Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, sikerült visszanyernie régi hírét, s az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár-Neszmélyi Borvidék néven ért el sikereket. 2010-től a borvidék hivatalos megnevezése Neszmélyi borvidék lett.[4]
A Dunaalmással korábban egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.[14] Az egyelőre nem tisztázott, hogy Balázs a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.
2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani Neszmélyen,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 31,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,7% (21,7% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% románnak, 0,4% örménynek, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1% szerbnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,9% volt római katolikus, 20,3% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
A református templomA hajóskanzen Neszmélyen
A mai református templom épületén a késő gótikus stílusjegyek és más adatok alapján két építési periódust különítenek el. Az első, 1396-1404 közötti periódusba tartozik a torony, illetve a hajó nyugati része. A második, 15. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja.
A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török korinak vélnek.
A szőlőhegyen található a XV. században épített gótikus stílusú ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető, aki 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
A Duna-parti Hajóskanzenban a hajók belülről is megtekinthetők.
A szintén Duna-parti Millecentenáriumi Park kemencesorral, színpaddal és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
Itt található a Neszmélyi borvidék központja.
A régi téglagyár mögötti dombtetőn található a Hilltop Neszmély borászat és vendégház.
A neszmélyi iskola Makovecz Imre tervei alapján épült.
A faluban tanított Szentessy László grafikusművész, a Sigillum csoport egyik alapító tagja. Dolgozata a község történetéről és a református templomról szóló ismertetések alapműve. Vezető szerepe volt a Faluvédő Egyesületben is.
Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése, 64.
.jpg)
.jpg)
.svg)
