PROFILBARU.COM

	Kolozsnéma (Klížska Nemá)
	A kolozsnémai református templom
	; Kolozsnéma zászlaja
	; Kolozsnéma zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Komáromi
Rang	község
Polgármester	Szalay Rozália
Irányítószám	946 20
Körzethívószám	035
Forgalmi rendszám	KN
	Népesség
Teljes népesség	449 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	44 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	111 m
Terület	11,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 45′ 08″, k. h. 17° 49′ 12″47.752100°N 17.820000°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 08″, k. h. 17° 49′ 12″47.752100°N 17.820000°E
	Kolozsnéma weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsnéma témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovák településről szól. Hasonló címmel lásd még: Néma (egyértelműsítő lap).

Kolozsnéma (szlovákul Klížska Nemá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.

Közigazgatási területe 11,8 km², Ronka tartozik hozzá. Lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű.

Fekvése

Kolozsnéma az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 16 km-re délkeletre, Komáromtól 29 km-re nyugatra, Gönyűvel szemben, a Duna bal partján fekszik a történelmi Komárom vármegye területén. 2006 óta a Morava hajó biztosítja a kishatárforgalmat Gönyű felé. Keletről Nagykeszi, nyugatról Komáromfüss, délről Gönyű és Nagyszentjános községek határolják. Áthalad rajta a Nagykeszit (6 km) Füss-sel (5 km) összekötő mellékút. Érinti a Duna töltésén haladó Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

Élővilága

2015

A faluban 3 gólyafészket vagy fészekalátétet tartanak nyilván, azonban 2012-től egyikről sincs pozitív adat, hogy fészkeltek volna bennük.^[2]

Története

1168-ban említik először Villa Nema néven. A 12. században a komáromi vár tartozéka volt, a 13-14. században a gróf Cseszneky család birtoka volt, majd 1435-ben Némai Kolos Jeromos kapta királyi adományként. 1522-ben Egyházasnéma néven szerepel. Református anyaegyháza az 1530-as évek elején jött létre. A 16. század végén Kolozsnémai Kolos János halála után unokaöccsei, a Hathalmy testvérek (Miklós, Mátyás, Pál és István) kérték a hátrahagyott birtokait Kolosnémán, Nagykeszin, Kiskeszin, Ekelen és Andrásházán.^[3] A 16. századi törökdúlás (a Dunán átkelő portyázó csapatok többször kirabolták a falut, mely egy időre elnéptelenedett) után a lengyeltóti Lengyel család birtoka lett. Lengyeltóti Lengyel István (fl. 1567–1581), szigligeti várkapitány, földbirtokos feleségül vette dalkai Hathalmy Zsófia kisasszonyt, akinek a szülei Hathalmy György (fl. 1549–1567), semptei várnagy, földbirtokos és némai Kolosi Erzsébet (fl. 1580) voltak. Lengyel István anyósától örökölték Kolozsnémat; Hathalmy Györgyné némai Kolozs Erzsébetnek a szülei némai Kolos Ambrus (fl. 1508–1518), veszprémi követ, földbirtokos és sávolyi Jósa Orsolya voltak.

Az 1848–1849-es szabadságharc idején a falu mellett ütköztek meg a császáriak a magyar csapatokkal. Lakói főként halászatból éltek. A községnek két vízimalma volt és itt állt a Duna egyik fontos kikötője is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Kolos-Néma, magyar falu, Komárom vmegyében, fekszik rónaságon az öreg Duna mellett, Kis- és Nagy-Keszi szomszédságában, Komáromhoz nyugotra 1 s 1/4 mfldnyi távolságra. Nevét vette Kolos családtól s annak néma leányától, melly családnak lakháza a mostani templom és temető emeltebb helyén volt, mint az alapkövek most is mutatják. Határa 2511 holdra terjed, mellynek harmada rét és sziget, melly egyszersmind tüzifát szolgáltat a lakosoknak. A némai szigetet képezi a falu mellett elnyuló holt Duna. Az urbéri föld tesz 415 holdat, a többi majorsági birtok, földe első osztálybeli s mindent megterem. Az állattenyésztés is szorgalmasan üzetik; egyébiránt határában több nádas és mocsáros tavak találtatnak. Népessége 455 lélek, ebből reform. 302, ebből 65 nemes, 235 nemtelen, 153 r. kath. Urbéri telek van 11 és 1/2, zsellér 7. Nevezetesebb épületei: a reformatusok anyaegyháza, r. katholikusok kápolnája és Zámory György ur lakháza; végre a falun felől 300 ölre a kis Duna partján egy régi szentegyház alapkövei láthatók. F. u. Zámory, Vigyázó, Csorba, Somody családok és a szentmártoni apátság." ^[4]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. A falu lakói sokáig halászattal és aranymosással foglalkoztak. Határában (a Duna-parton) ma is jelentős kavicsbányászat folyik. Határában álltak az egykori Csépánfalva és Simándfalva települések.

Népessége

1880-ban 958 lakosából 919 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 941 lakosából 937 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 979 lakosából 970 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 927 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. Ebből 613 római katolikus, 305 református, 5 izraelita és 4 evangélikus vallású volt.

1921-ben 968 lakosából 841 magyar és 20 csehszlovák volt.

1930-ban 884 lakosából 777 magyar és 60 csehszlovák volt.

1941-ben 795 lakosából 794 magyar volt.

1970-ben 750 lakosából 720 magyar és 14 szlovák volt.

1980-ban 694 lakosából 660 magyar és 30 szlovák volt.

1991-ben 606 lakosából 573 magyar és 25 szlovák volt.

2001-ben 579 lakosából 534 magyar és 40 szlovák volt.

2004-ben 546 lakosa volt.

2011-ben 520 lakosából 482 magyar és 31 szlovák volt.

2021-ben 449 lakosából 378 (+9) magyar, 53 (+12) szlovák, 4 egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

Itt született 1905. január 9-én Bólya Lajos jogász, költő, egyetemi tanár.^[6]
Itt született 1928. december 6-án Karel Pecka cseh költő.^[7]
Itt született 1929-ben Szabó Rezső jogász, a Csemadok egykori főtitkára.
Itt született 1948. május 6-án Élesztős Pál gépészmérnök, egyetemi tanár.
Itt töltötte gyermekkorát Bólya Péter (Feiszthammel, 1944–1993) író, orvos. Fő műve: A veréb századik lépése.

Nevezetességei

Régi templomának alapfalai a Holt-Duna partján láthatók. Mai református temploma 1793-ban egy régebbi építmény alapjaira épült, 1794-ben fatornyot építettek hozzá. 1857-ben az éppen felújított templomot tűzvész pusztította és csak 1858-ban állították helyre.
Az Őrangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült.
A fennmaradt 19. századi gazdaházak a népi építkezés értékes emlékei.
A faluban található a későbarokk, nyeregtetős Zámory-kúria.
A községben 1962. óta a évente megrendezik a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) járási dal- és táncünnepélyét.

Emlékművek

A falu közepén áll az első világháborús turulmadaras hősi emlékmű, melyet 1996-ban egészítettek ki a honfoglalási emléktáblával.
A második világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állították.

Első világháborús emlékmű
Első világháborús emlékmű
Honfoglalási emléktábla
Második világháborús emlékmű

Szakrális kisemlékek

A katolikus templom mellett álló Mária-képoszlopot 1923-ban állították.
A katolikus temetőben három nagykereszt is található:
- A templom bejáratánál szemben álló vörösmészkő kereszt;
- Fából készült millenniumi kereszt a templom hátsó falánál;
- Betonból készült új nagykereszt.
A falu központjában található emlékkeresztet 2002-ben állították.
A falu nyugati szélén fából készült útmenti kereszt található.

Képoszlop
Temetői nagykereszt (1)
Temetői nagykereszt (2)
Temetői nagykereszt (3)
Emlékkereszt (2002)
Útmenti kereszt

Ronka

Kolozsnémától 1 km-re északra, a falut Füssel összekötő mezőgazdasági út mentén fekszik, a Csicsó-Gelléri-csatorna partján. Jelenleg^[8] lakatlan, a majorsági épületeket lerombolták. Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában így ír róla: Ronka, puszta, fekszik Kolos-Néma szomszédságában rónaságon. Határa 358 holdnyi, mellyből 168 hold szántóföld, 40 hold kaszáló, 150 hold nyár- és jegenyefás erdő, s innen vásárol Csalóköz egy része tűzifát. Földe s réte igen jó, mind a földmívelés, mind az állattenyésztés virágzó karban van, mivel itt szép majorságot tart a szentmártoni főapátság, mellynek birtokához tartozik az egész puszta, s ezt a Fűsön lakó tisztelendő administrator úr kezeli.^[9]