A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.
A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.
1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.
1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.
1910-ben a népszámlálási adatok szerint 1917 polgári, 5 katonai lakosa volt, ebből 1583 fő német (82,4%), 334 fő magyar (17,4%) 5 fő tót - szlovák - (0,2%) származásúnak vallotta magát. A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.
2011-ben 2600 lakosából 861 német nemzetiségű volt (33%).[4]
Külkapcsolatok
A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 33,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 8,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (20,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 23,2% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak, cigánynak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 7,3% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[14]
Református templom. Előbb sövénytemplomot építettek 1747-ben, ami 1785-ig létezett.[15]
Pincesor
A Kis-Somlyó 382 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók. Oklevélben való említése nem ismert.[16]
A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG Híradástechnikai Vállalat által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
.jpg)
