Az alsó-ausztriaiMelk városa a Duna partján épült, az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott wachaui kultúrtáj nyugati kapuja és az azonos nevű járás központja.
Története
831-ből származik az első írásos említés Melkről, ekkor még Medilica néven. A Nibelung-énekben is szerepel a település, a középfelnémetMedelike formában.
Amikor I. Lipót osztrák őrgróf976-ban a mai Alsó-Ausztria délnyugati területeinek hűbérbirtokát megkapta, a melki várban rendezte be rezidenciáját, amit utódai értékes kincsekkel és relikviákkal gazdagítottak. Győztes Adalbert osztrák őrgróf a melki Babenberger-kastélyban székelt, és itt is halt meg 1055. május 26-án.
A város legfontosabb látnivalója a Duna fölött fekvő barokk stílusú bencés apátság. Ezen kívül a plébániatemplom, a régi postaépület, a Kolomani-forrás és a régi kenyérbolt érdemel említést. A város közelében fekszik schallaburgi reneszánsz kastély és az arstetteni kastély.
Ezen kívül több múzeummal büszkélkedhet Melk, a Melki Városi Múzeumban látható a híres, 6500 éves ún. „madárarcú bálvány” (Idol mit dem Vogelgesicht).
Ez a szócikk részben vagy egészben a Melk című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.