1950-ben csatolták Kispest városát Budapesthez, mint Budapest XIX. kerületét. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 1949–1964 között megépült az „Élmunkás” lakótelep, majd 1971 és 1989 között épült a kerület központjában található lakótelep. A kerülethez Budapest két városrésze tartozik, Kispest és Wekerletelep.[3] Az önkormányzati dokumentumokban rendszeresen a következő felosztás szerinti városrészek is szerepelnek: Wekerletelep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső-Kispest, Hagyományos Kispest.[4]
1971-1989 között Kispest új központja az Üllői út (akkor Vörös Hadsereg útja) két oldalán alakult ki.[5] A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a kerület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve egyrészt ennek köszönhetően, másrészt a település erre alkalmas jellegének következtében itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. Az Üllői út mentén összesen 125 hektár területen, lebontásra került 4076 lakás, melynek helyén a hagyományos kertvárosi környezetbe nem illő 12100 darab panellakás épült fel, öt és tizenegy szintes házgyári építményekben. Az 1990 utáni fejlesztési programoknak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100%-ra emelkedett, és teljessé vált a telefon és a kábel TV hálózat kiépítettsége is.
A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt,[6] Kispest területén megépült két modern bevásárlóközpont (Shopmark, KöKi Terminál).
A XIX. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 56 507 fő volt, ami Budapest össznépességének 3,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2548 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6024 ember volt. A XIX. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 23% volt. 2021-ben a férfiaknál 72,5, a nőknél 78,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 19 662 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 14 363 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 88,4%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 13,1%-a, mintegy 7409 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül vietnámi, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadában a XIX. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, majd 1900-tól dinamikusan nőni kezdett a népesség, egészen 1930-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 4,2%-át veszítette el. A háború után kisebb ingadozásokkal, de a 70-es évekig stagnál a kerület lakosság száma. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben 72 838 fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIX. kerületben, mint 1930-ban. Kispest népessége a rendszerváltozás óta, a főváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsűrűsége ezen a területen a legmagasabb. A Kertváros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsűrűség miatt a városrész lélekszáma elmarad a Lakótelepétől. A Wekerle-telep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Kereskedelmi övezet alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, mivel elsősorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentős mértékben csökkenti még a határán található véderdő is. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aránya, míg a Wekerle-telepen lakik a legtöbb idős ember.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIX. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Politika
Az Üllői út kispesti szakasza a Határ úti csomópont után, az átépítés előtt. Baloldalt középen a Tűzoltóság régi épülete (még nincs meg a hozzáépítés), előtérben a jobbra lévő házak lebontva, jelenleg autókereskedés. A háttérben a József Attila-lakótelep házai magasodnak.Épül a kispesti lakótelepÉpül a Kőbánya-Kispest terminál
Polgármesterei
A szocialista időkben a kerület vezetője a tanácselnök címet viselte.
2000-ben az önkormányzat Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgára címet alapított. A cím alapításáról a magyar államiság 1000. és a kereszténység 2000. évfordulóján határozott a Kispesti Önkormányzat képviselő-testülete.
Bencsik Gyula (1898–1986) építőmester (2000)
Berczelly Imre (1916–1956) honvéd huszár hadnagy (2000)
Kispesti Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom esteKispesti Központi Református TemplomKispesti Evangélikus TemplomZoltán utcai sportpálya avatása 1978-ban
A kerülethez kötődő labdarúgócsapat a Budapest Honvéd FC (korábban Kispesti AC, Budapesti Honvéd, Kispest-Honvéd).
Magyarország negyedik legsikeresebb labdarúgócsapata (14-szeres bajnok) a Fradi, az MTK, és az Újpest után. Mellesleg Puskás Ferenc is kiemelkedő focistánk, aki nem itt született, de a jelenlegi Bozsik stadionban kezdte pályafutását.
Itt működik a Zoltán utcai sporttelep.
A kerület női kézilabda csapata, a Kispest NKK, az elmúlt években az NB I/B keleti csoportjának meghatározó együttesévé vált. A 2013/14. évi bajnokságban bronzérmet szerzett, majd 2015/16-ban a bajnok Kisvárdával azonos pontszámmal második lett és ennek köszönhetően a 2016/17. bajnoki évben történetében először az NB I-ben kezdhette meg szereplését. Az első osztályban nem tudott megkapaszkodni a csapat, a 14. helyen végezve esett ki. Napjainkban az immár egycsoportos NB1/b osztály meghatározó tagja a kispesti együttes, jelentős és sikeres utánpótlás képzéssel.