Württembergi eredetű sváb polgári családból származott. Édesapja Wekerle Sándor (1811–1890), édesanyja Szép Antónia. Édesapja a Lamberg család jószágigazgatója volt. Elsőszülött fia, ifj. Wekerle Sándor még apja életében országgyűlési képviselő, majd az 1920-as évek végén a Bethlen-kormányban pénzügyminiszer lett. Wekerle Sándor állami tisztségei betöltése mellett maga is gazdálkodott, birtokait a kor legjobb színvonalán gépesítette, ezeken malmot, szeszgyárat és villanytelepet is létesített.
A második miniszterelnöksége (1906–1910) alatti ciklusban fia, ifj. Wekerle Sándor is országgyűlési képviselő volt az Országos Alkotmánypárt színeiben.
Wekerle Sándor volt az első magyar miniszterelnök, aki vagyon és összeköttetések nélkül – saját tudásának és felkészültségének köszönhetően – jutott el a legmagasabb kormányzati tisztségbe. Az Osztrák-Magyar Monarchia reálpolitikusa volt, széles körű, európai műveltséggel és látásmóddal. A demokratikus haladásért, a gazdasági fejlődéséért, a nemzeti célokért és a népjólétért küzdött, ezért nagy népszerűségnek örvendett a középosztály és a munkásság körében is. A fővároson kívül több vidéki nagyváros is díszpolgárává választotta. Pénzügyi-közgazdasági tehetségét, szakmai és politikusi teljesítményét kortársai Európa-szerte elismerték.
Wekerle 1918 augusztusában a Keleti Vásár megnyitóünnepségén
Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben.[9] Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906. április 8-án alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után (1910. január 17.) – részben cukorbaja miatt is – egy időre visszavonult a politikai élettől.
Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án az őszirózsás forradalom alatt végleg kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerletelepnek a létrehozása.
1887–1896, 1906–1910, 1917–1918 és 1920–1921 között országgyűlési, illetve nagygyűlési képviselő, valamint 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, 1918-tól tiszteleti tagja.
Az első magyar kormányfő, aki háromszor is kormányt alakíthatott Magyarországon. Rajta kívül csak Nagy Imre és Orbán Viktor alakított ennyiszer kabinetet.
Történelmi emlékezete és kultusza
A halála után bekövetkezett politikai változások miatt Magyarországon Wekerle Sándor érdemei sem a két világháború között, sem az 1945 utáni korszakban nem kaptak méltó elismerést.
Az 1990. évi rendszerváltást követően a történészek és a pénzügyi-közgazdasági szakemberek, majd a politikusok is szélesebb körben is újraértékelték, méltatták államférfiként és pénzügyi szakemberként felmutatott teljesítményét. 2006-ban vette fel nevét a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola. A kispesti Wekerletelepen civil kezdeményezésre 2008-ban állították fel első köztéri szobrát. 2011-2012-ig Wekerle Sándor Alapkezelő néven működött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pályázati forráskezelő intézménye. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012-ben Wekerle-terv néven hirdette meg a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját.
Móron emlékezete megőrzését kezdetben lokálpatrióta értelmiségiek karolták fel. Szülőházán a városi könyvtár akkori vezetője kezdeményezésre 1988-ban emléktáblát helyeztek el, majd 1992-ben megalapították a Wekerle Sándor Egyesületet. 1990-ben az első szabadon választott önkormányzattól a város egyik főutcája is visszakapta a Wekerle Sándor nevet. 1993-ban az önkormányzat posztumusz díszpolgári címet adományozott részre. A 2002-ben megépült modern móri szabadidőközpont is Wekerle Sándor nevét viseli.
2011-ben civil kezdeményezésre – Mór város politikai vezetése, a civil szervezetek, a gazdasági szereplők és a lakosság példaértékű összefogásával – a Wekerle Emlékév keretében állították fel egész alakos köztéri emlékművét. Az impozáns bronz szobor Nagy Benedek móri művész alkotása, amely Wekerle egykori szülőháza közelében a megújult Erzsébet téren található. 2014-ben avatták fel a Lamberg-kastély földszintjén a Wekerle-kiállítást,[10] amelyben a nagy politikus után megmaradt levéltári anyagok, életrajzi és kortörténeti tablók láthatók. A Wekerle Emlékévet és a szoborállítást koordináló emlékbizottság tagjainak egy része magánszemélyként 2012-ben megalapította a Wekerle Sándor Életművét Gondozó Kulturális és Tudományos Alapítványt.[11] Az alapítvány Mór város vezetésével és a civil szervezetekkel, hagyományőrzőkkel együttműködve ünnepségek és rendezvények szervezésével, díjak alapításával, népszerűsítő kiadványok és könyv megjelenítésével terjeszti és őrzi a nagy államférfi történelmi emlékezetét és példáját, honlapja a wekerlealapitvany.hu cím alatt érhető el.
Művei
Die passive Handelsbilanz; Manzsche-Buchhandl, Wien, 1913
A háború gazdasági következményei; Pallas, Bp., 1915 (Hadi beszédek)
Wekerle Sándor beszédei; Középeurópai Közgazdasági Egyesület, Bp., 1918
Történészi kutatások
Wekerle Sándor különleges történelmi alakját, rendhagyó életpályáját a dualizmus időszakát kutató történészek is érdekesnek, napjainkig ható tanulságokkal szolgálónak találták, a rendszerváltás után szakfolyóiratokban, népszerű történelmi magazinokban több cikkben is bemutatták, elemezték tevékenységét. Szakmaiságát és alaposságát tekintve kiemelkedő Kárbin Ákos történész ilyen tárgyú munkássága, aki a családi hagyatékban is végzett kutatást és szakértőként közreműködött a Móron megvalósult Wekerle kiállítás összeállításában.
PhD Dr. Kárbin Ákos részéről a Wekerle kutatás során nyilvánosan közreadott munkák és írások:
Kéziratok
Wekerle és a valutareform. Eszterházy Károly Főiskola, Eszterházy Károly Főiskola, TDK dolgozat. Eger, 2008
Wekerle Sándor első miniszterelnöksége. Különös tekintettel az egyházpolitikai küzdelmekre. Eszterházy Károly Főiskola, Egyetemi Szakdolgozat, Eger, 2009
Wekerle Sándor és az Osztrák–Magyar Monarchia valutareformjának kezdeti lépései, 1889–1893. Döntéshozatal és megvalósítás. PhD Disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2014
Könyvfejezet
Görög-Staub Károly – Patay Géza: Wekerle Sándor. Budapest, Helikon Kiadó, 2011. 270–294. A kötetben szereplő személyek életrajzai.
Újat mondani Wekerle Sándor életéről. A Wekerle-biográfia lehetőségei és nehézségei. In: Személyiség és történelem – A történelmi személyiség. A történeti életrajz módszertani kérdései. Szerkesztette: Vonyó József. Budapest–Pécs, Kronosz Kiadó; Magyar Történelmi Társulat; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2017. 475–491.
Szakcikkek
Ezüst vagy arany? Rendszerváltás a magyar pénzügyekben, az 1892. évi valutareform nemzetközi előzményei.In Rendszerváltások. Első Század tudományos folyóirat – különszám. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának kiadványa. Főszerkesztő: Faragó Gábor. Budapest, 2010. 23-54.
Wekerle Sándor alakja a historiográfiában. In: Visszatekintés a 19–20. századra. ELTE BTK. Új- és jelenkori magyar történeti program. Főszerkesztő: Erdődy Gábor. Szerkesztők: Cúthné Gyóni Eszter – Wirthné Diera Bernadett. ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Program, Budapest, 2011. 33–47.
Wekerle Sándor politikai karrierjének kezdeti szakasza – az államtitkárságtól a pénzügyminiszterségig. Gazdasági Élet és Társadalom. A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Tudományos Folyóirata. Szerkesztette: Fülöp Vince. Budapest, 2011. I-II. szám. 249–268.
Adalékok az 1892. évi magyar valuta-enquête történetéhez. In Mából a tegnapról. Képek Magyarország 19. és 20. századi történetéből. Főszerkesztő: Erdődy Gábor, Szerkesztők: Cúthné Gyóni Eszter – Wirthné Diera Bernadett, ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és Jelenkori Magyar Történeti Program, Budapest, 2012. 11–28.
Kényszer, vagy praktikus megoldás? A Német Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia együttműködése az osztrák veretű egyesületi tallérok forgalmon kívül helyezésében. In: Fons XXIII. 2016. 4. sz. 485–527.
Az Osztrák–Magyar Bank és az 1892. évi valutareform előzményei. In: Történelmi Szemle, 2017. 1. szám LIX. évfolyam. 19–45.
A Német Birodalom diplomatáinak jelentései az Osztrák–Magyar Monarchia valutareformjával kapcsolatban 1889–1893. In: Múltunk, LXII. évfolyam. 2017. 2. szám 162–202.
Az osztrák pénzügyminiszterek szerepe a Monarchia 1892. évi valutareformjában. Julian Dunajewski vs. Emil Steinbach. In: VERITAS Évkönyv 2017. Szerkesztette: Ujváry Gábor. Budapest, Magyar Napló, 2018. 73–96.
Wekerle Sándor a kései Tisza-kormány pénzügyminisztere. A Monarchia 1892. évi valutaszabályozásának előkészítése. In: Szerk.: A szükséges dolgokban legyen egység, a kétségesekben szabadság, mindenben pedig szeretet. Egri Lokálpatrióta Egylet, Eger, 2018. 99–123.
A második Wekerle-kormány és az 1907. évi gazdasági kiegyezés. In: Szerk. Fodor Veronika–Gecsényi Patrícia–Hollósi Gábor–Kiss Dávid–Ráczné Baán Krisztina–Rácz János. ZINNER 70. Egy élet az (i)gazságszolgáltatás kutatásának szolgálatában. Budapest, Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, 2018. 157–166.
Wekerle Sándorról megjelent magyar nyelvű publikációk
Görög Staub Károly–Patay Géza: Wekerle Sándor (Helikon Kiadó, 2011)
Svéhlik Csaba: Wekerle. Arckép világtörténelmi háttérrel (Wekerle Sándor Alapítvány, 2014)
Wekerle Sándor Díj (alapítva: 2004, Fejér Megyei Önkormányzat)
Wekerle Sándor Kárpát-Medencei Gazdasági Díj (alapítva 2011, FMKIK)
Wekerle Sándor Közgazdasági Életműdíj (alapítva 2013, Wekerle Sándor Alapítvány)
Wekerle Sándor Tudományos Életműdíj (alapítva 2013, Wekerle Sándor Alapítvány)
Fiatal szakemberek Wekerle Sándor innovációs díja (alapítva 2013, Wekerle Sándor Alapítvány)
Wekerle Emlékbor vándordíj
Wekerle Sándor kultuszának ápolása a Móri Borvidéken a borkultúrával is összefonódott. 2011-ben Wekerle Cuvée néven 1.175 palack különleges bort készített a borvidék négy pincészete. 2018-tól a Wekerle Sándor Életművét Gondozó Kulturális és Tudományos Alapítvány Fenyves Péter móri polgármester kezdeményezésre Wekerle Emlékbor vándordíjat [12]alapított, amelyet a Móri Borvidék Szent-György heti borversenyén ítél oda legjobb bornak a szakmai és társadalmi zsűri. A borversenyt az alapítvánnyal közösen a Móri Borvidék Hegyközsége és a Brindisi Szent Lőrinc Borrend szervezi meg és bonyolítja le, ügyelve a szabályok betartására és a szakmai színvonal biztosításra. A vándordíj Mosberger Róbert Móron élő művész alkotása: szólófürtöt és kelyhet formázó bronz-márvány művészi kisplasztika. A díjat elnyerő borászat egy évre jogot szerez a nyertes borból 1.000 sorszámozott palack Wekerle Emlékbor néven történő forgalmazására.[2]Archiválva2021. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Nyertes borok és borászatok
2018 év: generosa 2017 – Molnár Borház Kft. (94,2 pont, nagy arany minősítés)
Wekerle Sándorról kapta nevét a kispestiWekerletelep nevű lakónegyed, ahol az ő pénzügyminiszteri kezdeményezésére indult meg a munkáslakások építése állami pénzből.
Jegyzetek
↑Tamás, Pál: Wekerle Sándor (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
↑Megosztom, Jobbnál jobb tervek 2017 11 29 08:00: Mór Wekerle Sándor városa is lesz (magyar nyelven). FEOL. [2019. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
Wekerle Sándor és kabinetje. Politikai jellemrajzok; Athenaeum Ny., Bp., 1892
Politikai arczképek. Socialpsychologiai felvételek. Wekerle, gr. Apponyi Albert, Eötvös Károly, Polonyi; Légrády Ny., Bp., 1893
Busbach Péter: Az utolsó öt év. Tisza – Szapáry – Wekerle. Parlamenti visszaemlékezések; Országgyűlési Értesítő Ny., Bp., 1895
Bizony László: Pénzünk veszedelme a tőzsdén. Nyílt levél Wekerle Sándorhoz; Benkő, Bp., 1918
Vargáné Kocsis Mária: Városunk szülötte Wekerle Sándor. A Radó Antal Városi Könyvtár Wekerle gyűjteményének születése; Radó Városi Könyvtár, Mór, 1992
Géza Andreas von Geyr: Sándor Wekerle, 1848–1921. Die politische Biographie eines ungarischen Staatsmannes der Donaumonarchie; Oldenbourg, München, 1993 (Südosteuropäische Arbeiten)
Egy szobor születése. Wekerle Sándor emlékév, 2011, Mór; szerk. Mosberger Róbert, Nagy Benedek; Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány, Mór, 2012
Szabó Kálmán: Mórtól a kispesti Wekerletelepig. Wekerle Sándor öröksége; ÍMEA, Pécs, 2013
Trosztmér Károly: 25 éves a móri gyűjtők Wekerle Sándor Egyesülete. 1992–2017; Wekerle Sándor Egyesület, Mór, 2017
Vargáné Kocsis Mária: Mór – a mi városunk. A Móri Városvédő és Szépítő Egyesület története, 1990–2018. A 2011. évi Wekerle Sándor emlékév; Móri Városvédő és Szépítő Egyesület, Mór, 2019
Kárbin Ákos: Wekerle Sándor, a Monarchia aranyembere. Az Osztrák-Magyar Monarchia valutareformjának kezdeti szakasza, 1889–1893; Gondolat, Bp., 2021
.svg){kind=small}
