PROFILBARU.COM

	1878 más naptárakban
Gergely-naptár	1878
Ab urbe condita	2631
Bahái naptár	34 – 35
Berber naptár	2828
Bizánci naptár	7386 – 7387
Buddhista naptár	2422
Burmai naptár	1240
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1870 – 1871
	Hindu naptárak
Vikram Samvat	1933 – 1934
Shaka Samvat	1800 – 1801
Holocén naptár	11878
Iráni naptár	1256 – 1257
Japán naptár	2538 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4574–4575
Kopt naptár	1594 – 1595
Koreai naptár	4211
Muszlim naptár	1294 – 1296
Szeleukida naptár	2189–2190
Örmény naptár	1327 ; ԹՎ ՌՅԻԷ
Thai szoláris naptár	2421
Zsidó naptár	5638 – 5639

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek

Évek: 1873 – 1874 – 1875 – 1876 – 1877 – 1878 – 1879 – 1880 – 1881 – 1882 – 1883

Események

Határozott dátumú események

január 23. – XII. Alfonz spanyol király házasságot köt első unokatestvérével, María de las Mercedes d’Orléansszal.^[1]
május 1. – Párizsban megnyílik az Exposition Universelle világkiállítás (november 10-én zár).
március 3. – Oroszország San Stefanóban békét köt Törökországgal.^[2]
június 4. – A Brit Birodalom és az Oszmán Birodalom megköti a titkos Ciprus-megállapodást, amelyben a britek támogatásukról biztosítják a törököket az oroszok ellen és a háborút követő béketárgyalásokon, cserébe pedig megkapják Ciprust.^[3]
június 13.–július 13. – Az európai nagyhatalmak berlini kongresszusa.^[4] (A kongresszus lezárta az orosz csapatok győzelmével végződő 1877–78-as orosz–török háborút és rendezte az új balkáni hatalmi viszonyokat. Felhatalmazást adott Ausztria-Magyarországnak a török birodalom részét képező Bosznia és Hercegovina, valamint a novibazári szandzsák katonai megszállását.)
július 29. – Az Osztrák–Magyar Monarchia megkezdi Bosznia és Hercegovina megszállását.^[4] (A császári és királyi XIII. hadtest báró Joseph Philippovich von Philippsberg táborszernagy irányításával Boszniában, báró Stephan von Jovanović altábornagy vezette 18. közös gyaloghadosztály Hercegovinába kezdi meg a bevonulást.)
augusztus 19. – A Monarchia csapatai elfoglalják Szarajevót.^[5]
augusztus 31. – Árvíz Miskolcon, amely Magyarország legtöbb emberéletet követelő áradása lett.
augusztus 31. – Árvíz az Eger-patakon, amely a legpusztítóbb árvíz volt Egerben.
október 15. – Miközben a horvát-szlavón határőrvidék felszámolása keretében átszervezik a határőrezredeket, a horvát szábor feliratban követeli Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.^[6]
október 20. – A Monarchia befejezi Bosznia-Hercegovina okkupálását és pacifikálását.^[6] (A nehézségek miatt végül 300 ezres osztrák-magyar hadsereg 3300 katonát veszít csatában. A megszállt területen horvát jogrendet vezetnek be.)
november 4. – A Zirc-Pilis-Pásztó apátsághoz kötik a szentgotthárdi ciszterci apátságot.
december 5. – Tisza Kálmán átalakítja kormányát.^[7]

Határozatlan dátumú események

Tiszasüly határában, Sajfoknál megépül Magyarország első belvízszivattyú-telepe. (A várakozással ellentétben a szivattyúk nem voltak képesek rövid időn belül maradéktalanul átemelni a belvizeket, így a vállalkozás csődbe ment.)^[8]
Dzsombe Szudi mohéli királynő halála után másodszülött fia, II. Abdul Rahman lesz Mohéli szultánja (királya) (uralkodik a haláláig, 1885-ig).

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1878-ban

1878 az irodalomban

1878 a tudományban

1878 a vasúti közlekedésben

1878 a jogalkotásban

Születések

január 9. – Rudnay Gyula festőművész († 1957)
január 12. – Molnár Ferenc író, drámaíró († 1952)
január 29. – Flandorfer Ignác földbirtokos, gazdasági tisztviselő, országgyűlési képviselő († 1948)
január 30. – Pierre Vaillant(wd) francia festő († 1939)
február 1. – Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó, építész († 1955)
február 14. – Barta Ernő magyar festő és grafikus († 1956)
április 9. – Grossmann Marcell matematikus († 1936)
május 7. – Erdős Renée költő, író († 1956)
május 8. – Pentelei Molnár János festőművész († 1924)
június 5. – Pancho Villa, a mexikói forradalom egyik vezéralakja († 1923)
július 6. – Eino Leino finn költő, újságíró († 1926)
július 19. – Balatoni Károly úszó, vízilabdázó, birkózó, sportvezető († 1945)
augusztus 19. – Plósz István gazdálkodó, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő († ?)
augusztus 28. – Apponyi Károly honvéd vezérkari alezredes, nagybirtokos, császári és királyi kamarás, főrendiházi, majd felsőházi tag († 1959)
szeptember 19. – Sipőcz Jenő ügyvéd, Budapest polgármestere, majd főpolgármestere († 1937)
szeptember 19. – Stromfeld Aurél vezérezredes, az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke († 1927)
október 10. – Julier Ferenc katonatiszt, 1919-ben vezérkari főnök, katonai szakíró († 1944)
október 21. – Krúdy Gyula író († 1933)
november 9. – Szemere Árpád magyar operaénekes, rendező († 1933)
november 15. – Reinitz Béla magyar zeneszerző, zenekritikus († 1943)
november 17. – Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikusnő († 1968)
november 30. – Márffy Ödön magyar festőművész, grafikus († 1959)
december 18. (vagy december 6.) – Joszif Sztálin Dzsugasvili († 1953)
december 21.
- Jan Łukasiewicz lengyel matematikus, logikus és filozófus († 1956)
- Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő († 1953)

Halálozások

január 8. – Dömötör János királyi tanfelügyelő, a Kisfaludy Társaság tagja, költő (* 1843)
január 24. – Pieter Bleeker holland orvos és ichthiológus (* 1819)
január 25. – Chappon Lajos vívómester, honvédtiszt (* 1802)
február 7. – IX. Piusz pápa (eredeti neve: Giovanni Mastai-Ferretti) az eddigi leghosszabb pontifikátusú pápa (* 1792)
február 8. – Elias Magnus Fries svéd botanikus, mikológus (* 1794)
március 7. – Alfred Donné(wd) francia orvos, bakteriológus (* 1801)
március 28. – Darmay Viktor költő, író (* 1850)
május 17. – Kovács Sebestény Endre orvos, sebész, az MTA tagja (* 1814)
június 5. – Balás Teofil Ferenc Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató (* 1795)
június 9. – Szkalnitzky Antal építész (* 1836)
június 9. – Balogh Zoltán földbirtokos, költő (* 1833)
június 10. – Fogarasi János nyelvtudós (* 1801)
június 13. – Carl Stål svéd entomológus volt, aki a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) tanulmányozására specializálódott (* 1833)
augusztus 8. – Baldácsy Antal országgyűlési képviselő (* 1803)
augusztus 23. – Adolf Fredrik Lindblad svéd zeneszerző (* 1801)
november 3. – Medve Imre magyar festő és író (* 1813)
november 27. – Kovachich József Miklós jogtörténész, levéltáros, forráskutató (* 1798)
Dzsombe Szudi mohéli királynő (* 1836/37)

Jegyzetek

↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 116. oldal
↑ Balkán-kronológia I. : Birodalmak szorításában (1700-1878). Szerk.Demeter, Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. 219. o. = Publications of the Bulgarian–Hungarian History Commission, 6. ISBN 978-963-416-234-6
↑ Spyridakis 1977. 159-165. old.
↑ ^a ^b Kronológia. In Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 998. o. ISBN 978 963 05 8543 9
↑ Balkán-kronológia I. : Birodalmak szorításában (1700-1878). Szerk.Demeter, Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. 223. o. = Publications of the Bulgarian–Hungarian History Commission, 6. ISBN 978-963-416-234-6
↑ ^a ^b Balkán-kronológia I. : Birodalmak szorításában (1700-1878). Szerk.Demeter, Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. 224. o. = Publications of the Bulgarian–Hungarian History Commission, 6. ISBN 978-963-416-234-6
↑ Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 196. oldal, ISBN 963 05 8106 X
↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1853-1880.” 6-7. szám, 43. o, Kiadó: História folyóirat.