Draskovics Tibor (Budapest , 1955 . június 26. –) magyar jogász, politikus, a Medgyessy-kormányban és az első Gyurcsány-kormányban pénzügyminiszter, a második Gyurcsány-kormányban a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, később igazságügyi és rendészeti miniszter. Utóbbi beosztását 2009 decemberéig a Bajnai-kormányban is megőrizte.
Tanulmányai
A budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumban érettségizett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1979 -ben.
Rendszerváltás előtti pályafutása
Diplomázás után a Pénzügyminisztériumban dolgozott különböző beosztásokban, 1984 és 1986 között Hetényi István pénzügyminiszter személyi titkára volt.[ 3] 1988 -ban a jogi főosztály vezetőjévé nevezték ki. A rendszerváltás után helyettes államtitkár , valamint a privatizációs kormánybizottság tagja volt. 1991 -ben megvált posztjától.
Gazdasági tevékenysége
1991 és 1992 között az Arthur Andersen amerikai könyvvizsgáló cég adótanácsadási igazgatója volt, majd a Concordia Biztosítási Bróker Kft. brókercég vezérigazgatója. 1993 és 1994 között rövid ideig ügyvéd.
1994 és 1998 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagja.
Egy évvel az Orbán-kormány hatalomra kerülése után, 1999-ben az ABN-AMRO Bank vezérigazgató-helyettese, 2001 -ben vezérigazgatója. Az ABN-AMRO Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank 2001-es fúziója után a Kereskedelmi és Hitelbank igazgatóságának tagja és a vállalati befektetési és banki üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese volt. 2001 szeptemberében közös megegyezéssel távozott posztjáról.[ 4]
Rendszerváltás utáni közigazgatási pályafutása
1994 -ben Békesi László akkori pénzügyminiszter alá került mint közigazgatási államtitkár . Ezt a posztot Bokros Lajos és Medgyessy Péter alatt is megtartotta, a tisztségből 1998-ban az első Orbán-kormány hivatalbalépését követően távozott.
1995 és 1998 között a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának tagja. 1996 és 1998 között a Kincstári Tanács tagja. 1997 és 1998 az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsi elnöke.
2002 -ben Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke, címzetes államtitkári rangban.
Politikai pályafutása
2004 -ben a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere lett, amely tisztségét az első Gyurcsány-kormányban 2005 . április 18-ig őrizte meg. Nem sokkal felmentése után kinevezték a Magyar Villamos Művek elnökévé.
A második Gyurcsány-kormányban 2006-tól a kormányfőnek alárendelt Államreform Bizottság alelnöke és munkájának vezetője kormánybiztosi rangban. Az Államreform Bizottság megszüntetésétől, 2007 . július 1-jétől a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, e minőségében a Kormány üléseit előkészítő államtitkári értekezlet vezetője.
2008 . február 18-ától Takács Albertet váltotta az igazságügyi és rendészeti miniszteri poszton,[ 5] korábbi miniszteri posztja megszűnt, a kormányzati igazgatás összehangolása a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladatává vált. A 2009 -ben megalakult Bajnai-kormányban is igazságügyi és rendészeti miniszterré nevezték ki. 2009. december 1-jén benyújtotta lemondását, amit Bajnai Gordon miniszterelnök elfogadott.[ 6] Helyére Forgács Imre , addigi önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárt jelölte a miniszterelnök.
2010 . február 1-jétől Hiller István , Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) vezetője az ELTE gazdasági tanácsába delegálta 5 éves időtartamra.[ 7] 2019 . november 5-én öt éves időtartamra megválasztották a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatósági elnökének.
Családja
Első házasságából egy lánya, második házasságából két fia született.
Jegyzetek
Források
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2009, 270. old., ISSN 1787-288X
MEH életrajz
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt Az I. Magyar Köztársaság alatt A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt Ellenforradalmi kormányok alatt A Horthy-korszakban A nyilas uralom alatt Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején A Rákosi-korszakban Az 1956-os forradalom alatt A Kádár-korszakban A rendszerváltás után
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Az Osztrák–Magyar Monarchiában Az I. Magyar Köztársaság alatt A II. Magyar Királyság alatt A II. Magyar Köztársaság, majd a Népköztársaság alatt A rendszerváltás után (III. Magyar Köztársaság)