A Bajnai-kormány megalakulásakor az egyetlen volt az Európai Unió tagállamainak kormányai közül, melynek nem volt női tagja.[5] Magyarországon ezt megelőzően 1996-ban fordult elő utoljára, hogy a hivatalban lévő miniszterek közt nem volt nő, míg az utolsó olyan kormány, melyet teljes hivatali ideje során kizárólag férfiak alkottak, Boross Péterkormánya volt.
A kormányalakítás története
Gyurcsány Ferenc2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[6][7]
A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit a parlamenti többség elutasított.[8]
A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[10] és Glatz[11] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.
Sajtóhírek szerint felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDFEP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[12] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[13] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[14] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[15] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[16]
Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett. A kormányválság március 29. és 30. közti éjszakáján az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont, mint miniszterelnök-jelöltet, aki a 2010 tavaszán esedékes választásig, azaz mintegy egy évig vezetné a kormányt.
Miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédében március 30-án fájdalmas megszorításokat ígért annak érdekében, hogy a gazdasági válság káros hatásai a magyar gazdaságra ne mélyüljenek tovább: „Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye” – mondta Bajnai.[17]
Kongresszusi bemutatkozó beszédében Bajnai sportpályájára, s arra utalva, hogy nem kíván a politikai pályán versenybe szállni, a következőt mondta: „kapus vagyok, nem fogok cselezni, nem török csatár szerepre. Védeni fogok.”[18]
Bajnai Gordont az Országgyűlés 2009. április 14-én 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül választotta Magyarország miniszterelnökévé. (A Fidesz- és a KDNP-frakció, valamint a korábban az MDF parlamenti képviselőcsoportjához tartozó tagok egy része nem szavazott.)[19]
A miniszterelnöknek a kormányon belül a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszteri posztot betöltő Kiss Péter a politikai, míg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Molnár Csaba a technikai értelemben vett helyettese.[20][21] Mindketten az MSZP tagjai.
2009. április 15-én, egy nappal azután, hogy Bajnai Gordon a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszteri posztra jelöltként nevezte meg Vahl Tamást, a Magyar Nemzetben cikk jelent meg arról, hogy a Vahl vezetése alatt álló SAP Hungary informatikai vállalatot több alkalommal is kartellezésben találta vétkesnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).[22] Másfél milliárd forint bírságot szabtak ki 2004-ben az IBM-re, a SAP Hungary és az ISH Kft.-re, amiért kartellbe tömörülve nyerték meg egyetemek informatikai közbeszerzéseit. Ezt követően a Transparency International nemzetközi civil szervezet magyarországi irodája nyílt levélben kérte a miniszterelnököt, hogy vegye figyelembe a GVH döntéseit.[23] Vahl, miután a sajtóban megjelentek a kartellezéséről szóló hírek,[24] április 16-án reggel a parlamenti meghallgatásának kezdete előtt Podolák György szocialista képviselőn keresztül[25] bejelentette: visszalép a gazdasági miniszteri megbízatás vállalásától.[26]
A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek jelölt, 28 éves Ficsor Ádám kinevezéséhez Bajnai annak ellenére ragaszkodott, hogy az illetékes parlamenti bizottság a jelöltet nem találta alkalmasnak a poszt betöltésére. Ficsor korábban, 2008 februárjától Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökeként tevékenykedett.[27][28][29]
2009. április 22-én a kormányfő Varga István közgazdászt, gazdasági szakértőt kérte fel nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek.[30] A jelölt kinevezését az országgyűlés gazdasági bizottsága 16:11 arányban támogatta.[31] Varga miniszteri esküjét május 4-én tette le.[32]
Két évre rögzítik a családi pótlék összegét, a korhatár 23-ról 20 évre csökken
A gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig jár (ez a már megszületett gyerekek szüleire még nem vonatkozik), ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígér a kormány
Megszűnik az eddig a lakástámogatási rendszer („szocpol”), új támogatási forma váltja fel: 35 év alattiak vehetnek igénybe kamattámogatást új lakás építéséhez, vásárlásához, meglévő otthonuk átalakításához.[34]
Fokozatosan megszüntetik a gázár- és távhő-kompenzációt. (A kormány azzal számol, hogy az év második felében jelentősen csökkenni fog a gáz ára, jövőre pedig a Robin Hood-adóból nyújtanának segítséget a leginkább rászorulóknak.)
Egyéb kiadáscsökkentő intézkedések:
A tömegközlekedés támogatásának csökkentése, a kedvezmények felülvizsgálata
A közmédia támogatásának csökkentése
Az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése 2010-ben
Változások az adók és járulékok terén:
2009-ben:
5%-os munkaadói járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig
20-ról 25%-ra nő az áfa, de létrejön egy kedvezményes, 18%-os kulcs a tejre, a tejtermékekre, a pékárukra és a távfűtésre
2010-től:
5% munkaadói járulékcsökkentés a teljes jövedelemre
Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás
A személyi jövedelemadó alsó sávhatárának megemelése 4-5 millió forintra
A személyi jövedelemadó kulcsainak csökkentése 15-17, illetve 33-35%-ra
Összbruttósítás: a bruttó bér és a járulékok együtt válnak adóalappá
Általános értékalapú ingatlanadó bevezetése: adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatlanadó három kulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25%, 30-50 millió Ft között 0,35%. 50 millió Ft felett 0,5%.[35]
Vagyonadó a nagyértékű lakás, hajó, repülő és személyautó után.[35]
Egységes, 19%-os társasági adózás, a különadó és a kedvezmények megszüntetése
Állami takarékossági intézkedések:
A miniszterek és államtitkárok fizetése 15%-kal csökken
Felére csökken az állami vezetők külföldi útjainak napidíja
Nem válthatják meg pénzzel az állami vezetők ki nem vett szabadságát
Maximálják az állami cégek vezetőinek fizetését
Csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak illetményét[36]
Megítélése
A magyar társadalom jelentős része meglehetősen elutasítóan viszonyult a kormányhoz annak megalakulásakor. 2009 áprilisában a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatása szerint csupán „a válaszadók 28 százaléka tartja alkalmasnak Bajnai Gordont miniszterelnöknek, 42 százalékuk szerint alkalmatlan erre a posztra. Figyelemreméltó, hogy az MSZP szavazói továbbra is inkább Gyurcsány Ferencben, az előző MSZP-s miniszterelnökben bíztak (44 százalék), mint Bajnai Gordonban (27 százalék).”[37]
A Nézőpont Intézet április 22-én publikált, 1000 véletlenszerűen kiválasztott személy telefonos megkérdezésével végzett felmérése szerint a magyar választók 50%-a alkalmatlannak tartotta Bajnai Gordont a válságkezelésre, ugyanakkor 29%-uk bízott a gazdasági miniszterből lett kormányfő rátermettségében. A megkérdezettek 59%-a új parlamentet szeretett volna, és 36% gondolta úgy, hogy a Bajnai-kormánynak ki kellene töltenie a ciklust.[38]
2009 júniusában a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 49%-a támogatta az előre hozott választást, 39%-a pedig azt, hogy a kormány 2010 tavaszáig maradjon hatalmon.[39]
Távozásáig, 2010 májusára némileg javult a kormány megítélése: a pozitívan nyilatkozók aránya 14-ről 21 százalékra emelkedett. Bajnai Gordon a kezdeti 17 után 24 százalékos népszerűségi indexszel vonult vissza. A megkérdezettek egyharmada szerint felelősségteljesen kormányzott a Bajnai-kabinet, 58 százalékuk szerint viszont felelőtlenül.[40]
A második Orbán-kormány egy 2010. őszi törvényjavaslat indoklásában már pozitívnak minősítette Bajnaiék munkáját,[41] főként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyilatkozott elismerősen a 2009-2010-es költségvetésről.[42]
Jegyzetek
↑Gergely Márton: Itt a Bajnai-kormány listája. Népszabadság Online, 2009. április 14. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
↑Nem oszlatta fel magát az OrszággyűlésArchiválva2009. február 27-i dátummal a Wayback Machine-ben „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.”
