Érettségit a I. István Gimnáziumban tett 1959-ben, majd az ELTE Természettudományi Kar földrajz-biológia szakára jelentkezett, ahol 1964-ben földrajz-biológia szakos középiskolai tanárként végzett. 1964 őszétől 1973 tavaszának közepéig a miskolciFöldes Ferenc Gimnáziumban földrajz-biológia szakot tanított. Közben 1969-ben "A Bükk hegység édesvízi-mészkő képződményei" című értekezésével egyetemi doktori címet is szerzett. Tanítványai közül kerültek ki többek között Kozák Miklós és Rózsa Péter, a Debreceni Tudományegyetem Ásvány-Földtani Tanszékének vezetői is.
1973-ban Budapestre költözött, ahol az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársa lett, ahol munkaterülete a Mátra- és a Bükk-vidék lett, de folytatta a hazai földrajztudomány történetének kutatását is. 1986-ban védte meg kandidátusi értekezését "A Bükk hegység felszínfejlődése és karsztja" címen. 1986-1988 között a budapesti Természettudományi Múzeum Közművelődési Osztályának főmunkatársaként dolgozott. Emellett, mivel oktatással való kapcsolata 1973 után sem szűnt meg, óraadóként, vagy fél állásban számos félévet tanított végig a Miskolci Egyetemen, valamint az akkor Ho Shi Minh nevét viselő egri tanárképző főiskola csepeli, majd Kazinczy utcai tagozatán és az ELTE Természettudományi Kar Természetföldrajz Tanszékén is. 1988-ban az akkor Budafokon megalakult 8 osztályos Kempelen Farkas kísérleti gimnáziumban dolgozott.
1990-től 4 éven keresztül a Miskolci Bölcsész Egyesület elnöknője, Gyárfás Ágnes felkérésére megalapította és vezette az egyesület Földrajz-Környezettan Tanszékét és közben a Kolumbusz Kristóf utazógimnáziumban (Budaörs, Etyek) is tanított. 1993-tól a Miskolci Egyetem újszülött Földrajz-Környezettan Tanszékének félállású docense volt 1995-ig, 1995-től pedig e tanszék lett a fő munkahelye. 2003-ban egyetemi tanárrá nevezték ki, majd 2004-ben "Magyarország aggteleki jellegű karsztjai és jellemzésük" című értekezésével akadémiai doktori fokozatot szerzett.
Szerkesztője és egyik írója volt a Bükk útikönyv 1977-es kiadásának és Kocsis Károllyal a Magyar-szlovák határvidék földrajza című munkának. Összeállítója és írója a Természetföldrajzi Kislexikonnak, és szerzője a Magyarország földje, kitekintéssel a Kárpát-medencére című könyv három földrajzi fejezetének is. Szerkesztette az MKBT Műsorfüzetet 1995-től 1997-ig, az MKBT Tájékoztatót 1998-tól 1999-ig.
Kutatási tevékenysége
Felszínalaktan, különös tekintettel a karsztokra és tűzhányó-vidékekre.
Tájföldrajz, különös tekintettel a Kárpátok és Kárpát-medence tájtagolódásra, illetve az Észak-magyarországi középhegység (Mátraerdő) és Észak-Amerika természetföldrajzára.
A magyarországi földrajztudomány történek kutatása.