Római katolikus családban született Friedrich János gyógyszerész és Wagner Erzsébet gyermekeként.[1] A pozsonyi főreáliskolában érettségizett, majd a budapesti ill. a berlin-charlottenburgi műszaki egyetemen szerzett mérnöki diplomát, majd a budapesti és berlini egyetemen jogot hallgatott. Kezdetben Berlinben dolgozott főmérnökként, majd 1908-ban Mátyásföldön előbb gépjavító műhelyt, majd vas- és felvonógépgyárat alapított, amelyet 1920-ig birtokolt.
Ekkor még olyan illúziókban ringatta magát, hogy az antant egyre gyengül, „feltétlenül letűnőben van”, formálódik vele szemben „a letiport, talán a becsapott, félrevezetett nemzeteknek az új szövetsége”, amelyeknek a sora „a németektől az arabokig” terjed, „a világháborúnak még távolról sincs vége”, „átkozott az a kéz, amely aláírja a békeszerződést”.[3]
1919 novemberétől 1920. március 15-éig az ún. koncentrációs kormányban, a Huszár-kormánybanhadügyminiszter. 1920–1930 között különböző ellenzéki pártok élén országgyűlési képviselő. 1920 áprilisában kilépett a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából és külön pártot alapított, amely 1922-ben egyesült Andrássy csoportjával és felvette a Szövetkezett Keresztény Ellenzék nevet. Az 1920-as évek elején megalapította a „szittyák tábora” elnevezésű szélsőjobboldali szervezetet. Az 1920-as választásokon Budapest belvárosi kerületében szerzett mandátumot Wekerle Sándorral szemben.
1921-ben a Tisza-gyilkosságban való részvétel gyanújával rövid időre letartóztatták. A Tisza István meggyilkolását feltáró Tisza-per miatt saját kérésére felfüggesztették mentelmi jogát, és mint felbujtót hallgatták meg, de az ellene emelt vádat ejtették. Demény Pál szerint ő volt az, aki közvetítőkön keresztül a Tisza István elleni harmadik merénylet (1916) elkövetőjének, Lékai Jánosnak a revolvert adta.[4]Károlyi Mihály visszaemlékezéseiben[5] őt tartotta a Tisza-gyilkosság értelmi szerzőjének. Ennek ellenére kormányában hadügyi államtitkári posztot biztosított neki.
1922-ben az újjáalakult, erősen ellenzéki Keresztény Nemzeti Párt (Andrássy–Friedrich párt) budapesti déli listájának vezetőjeként, 1926-ban a Keresztény Gazdasági Párt színeiben, 1928-ban a budapesti déli kerület egyéni képviselőjeként nyert mandátumot, 1931-ben és 1935-ben a budapesti északi választókerület egyéni képviselője lett.
Képviselősége alatt a Pesti Naplóba több, a kormányt támadó, jellegzetesen ellenzéki vezércikket is írt. 1938-ban már nem szerzett mandátumot, kikerült a politika élvonalából. 1939-ben a parlamentbe sem került be.
Felesége nemescsói Asbóth Margit (*?–†Budapest, 1945. február 6.),[6] nemescsói Asbóth Emil (1854-1935) miniszteri tanácsos, a Ganz és Társa-Danubius RT alelnöke és vezérigazgatója, és Sznaczky Vincencia lánya volt.[7] Friedrich István és Asbóth Margit házasságából született két lány:
1904-ben jobbszélsőként tagja volt az Ausztria ellen vereséget szenvedő magyar labdarúgó válogatottnak a Műegyetemi AFC játékosaként. Ő az egyetlen magyar miniszterelnök, aki tagja volt a labdarúgó válogatottunknak.
Kiváló játékvezetői képességekkel rendelkezett. A futballbíráskodás második generációjának legnagyobbjai között említi őt az MLSZ 25. születésnapjára kiadott kötet.
A Magyar Labdarúgó-szövetség pénztárnoka lett. 1921-ben Füzeséry Árpád dr. visszavonult a szövetség elnökségétől, helyét a közgyűlés betöltetlenül hagyta. Hosszabb szünet után, 1922-ben, az MLSZ elnöki tisztére egyhangúlag Friedrich Istvánt (1922–1923), Magyarország volt miniszterelnökét választották. Az erős kéz politikája megmentette a szövetség autonómiáját, amely nagy veszélyben forgott különösen azok részéről, akik nem is a hatalomra, de inkább az MLSZ vagyonára aspiráltak. Az MLSZ Gazdasági Bizottsága kidolgozta olimpiai adó tervezetét, mely 1923. március 1-jén életbe is lépett, és a labdarúgó-mérkőzések bevételének 10%-át juttatta az úgynevezett olimpiai alapba. A Párizsi olimpiai kiküldetések sikere érdekében az MLSZ Friedrich Istvánt, Csányi József dr.-t és Fischer Mórt delegálta az olimpiai bizottságba, ugyanakkor Malaky Mihályt alelnökké választotta. 1923. május 20-ára hívta össze a FIFA kongresszusát, Genfbe. Itt kellett tisztázni azt a sportpolitikai feszültséget, amely a világháborúban szemben álló országok között még mindig fennmaradt. Egyedül a Német Birodalmat zárták ki a nemzetközi sportversenyek résztvevői közül.
Az 1924. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a magyar csapat az előzetes várakozások ellenére csúfosan leszerepelt. Az elnökség úgy érezte, hogy vállalnia kell a felelősséget a kudarcért, ezért a beszámoló tanácsülésen lemondott. Sportpályafutása során szerzett érdemeinek elismeréseként az MLSZ tiszteletbeli elnöke lett.
Művei
Néhány vezércikk a „Czinkota és Környéke” hetilapból. 1912. október 6. – 1915. május 9.; Rákosvidéki Községi Nyomda, Rákosszentmihály, 1915
Keresztény ellenzék. A mai politikai helyzet. A rendszer bűnei. Mi a teendő? 1. zöld füzet; Stádium, Budapest, 1929
Vádat emelek a dicsőségesen uralkodó rendszer ellen!; Globus Nyomda, Budapest., 1931
↑Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés, Osiris Könyvkiadó, Budapest
↑Demény Pál: Rabságaim, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989, 16. old.
↑Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1982, jegyzet a 416. oldalon: „Az az ember, akit a Tisza-gyilkosság sugalmazójának tartok – Friedrich István –, később a fehérterror egyik vezéralakja lett.”
Kik hozták be a románokat Budapestre? Vagy Hogyan ütötték agyon Friedrich – Csilléry – Pekár úrék a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot; összeáll. Kalmár Jenő; Népszava, Bp., 1922
Harongody János: Politikai aprószentek. Friedrich István, Beniczky Ödön, Haller István, Sándor Pál, Szilágyi Lajos, Szmrecsányi György, Ugron Gábor; s.n., Bp., 1922
Schutzbach Csaba: Friedrich István. 100 éve történt az – ózsás forradalom; Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet Országos Központja, Veszprém, 2018.
Donáth Péter: Imre Sándor feljegyzései „ügyvivő” miniszterségének napjairól (1919. augusztus 7–15.) emlékei, értékelése az „ügyvivő” Friedrich-kormány megalakulásáról, működéséről. Polymatheia, XIX. évf. 2022. 1-2. sz. 24-62. http://www.polymatheia.hu/images/pdf/pdf_77.pdf