PROFILBARU.COM

	Jász Géza
Született	1863. február 12.; Jobbágyi
Elhunyt	1937. február 11. (73 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	filozófiai író, sportvezető
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jász Géza témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Jász Géza (Jobbágyi, 1863. február 12. – Budapest, 1937. február 11.) magyar sporttisztviselő, az MLSZ első elnöke, filozófiai író.

Élete

Jogot tanult, majd a Magyar Földhitelintézet könyvelőjeként dolgozott. Első bölcseleti munkája 1893-ban jelent meg. Munkássága Margó Tivadar és Herman Ottó világszemléletéhez kapcsolódott. Kapcsolatba került szociáldemokrata és polgári demokratikus írókkal.

A turista mozgalom lelkes híve volt. A Turisták Lapjába rendszeresen írt cikkeket. A Magyar Turista Egyesület több vidéki osztályának alapításában vett részt.

16 éves korában elhunyt fiával, Jász Zoltánnal (1914–1929) együtt nyugszik a Fiumei Úti Sírkertben (48/2-3-6). A védett sírt 2022-ben újíttatták fel a Magyar Labdarúgó-szövetség, a Magyar Természetjáró Szövetség, Jobbágyi Község Önkormányzata és a Nemzeti Örökség Intézete összefogásával.^[1]

MLSZ elnök

1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) az István Főherceg szálloda különtermében. A közgyűlésen 13 sportegyesület és a Budapesti Versenypálya Szövetség képviselői jelentek meg. A szövetség titkos szavazás útján a következő tisztikart választotta meg:

Elnök: Jász Géza Magyar FC
Alelnökök: Gillemot Ferenc (Műegyetemi FC) és Füzeséry Árpád dr. (MÚE)
Főtitkár: Horváth Ferenc (FTC)
Pénztáros: Gabona Károly (BTC)
Ellenőr: Boros Ignác (BSC)
Számvizsgálók: Békés Róbert (Ganz), Telkes Andor és Eisner Ferenc
Tiszteletbeli elnök: Iszer Károly (BTC)

Az első tisztségviselő az akkori sportélet egyik vezéregyéniségének számított, eredményesen küzdött meg a kezdeti nehézségekkel. Más irányú elfoglaltsága miatt csak egy évig volt kezében az irányítás, de mindenképpen javára írható, hogy a helyes útvonalra állította a sportág szekerét.

Főbb intézkedések

A működési szabályzat elkészítése.
A játékszabályok egységesítése, elfogadása.
A játékvezetők vizsgáztatásának bevezetése.
Az első futballbajnokság kiírása - az első időszakokban Budapesten.
A nemzetközi kapcsolatok kiépítése.

Főbb művei

A fejlődés törvényei, különös tekintettel a társadalmi gazdasági életre (Budapest, 1893)
Az igaz, a jó és a szép eszméje (Budapest, 1910)
A sejt, mint a fejlődés alapformája (Budapest, 1911)
A vallás filozófiája (I. Budapest, 1915)
A világ egyensúlyának törvénye (Budapest, 1935)

Jegyzetek

↑ Felújított sírja a Görög Intézet honlapján, 2022-06-24.

Irodalom

Peitler Gyula: Jász Géza Turisták Lapja, 1933. 3. szám, 74–76. o.
Cholnoky Jenő: In memoriam Jász Géza. Turisták Lapja, 1937. 2. szám, 41–42. o.
Molnár István: Jász Géza születésének 100. évfordulójára Magyar Filozófia Szemle, 1964. 4. szám, 752–757. o.

Források

Jász Géza, Magyar életrajzi lexikon 1000–1990. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 14.
Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
Labdarúgás - 1993. XXXIX. évfolyam 5. szám