PROFILBARU.COM

	Thomas Woodrow Wilson
	Az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke
	Hivatali idő; 1913. március 4. – 1921. március 4.
Alelnök(ök)	Thomas R. Marshall
Előd	William Howard Taft
Utód	Warren G. Harding
	Katonai pályafutása
Csatái	első világháború
Született	1856. december 28.; Staunton, Virginia
Elhunyt	1924. február 3. (67 évesen); Washington
Sírhely	Washingtoni Nemzeti Katedrális
Párt	Demokrata Párt
Szülei	Janet Woodrow; Joseph Ruggles Wilson
Házastársa	Ellen Axson Wilson; Edith Galt Wilson
Gyermekei	Margaret Woodrow Wilson; Jessie Woodrow Wilson Sayre; Eleanor Wilson McAdoo;
Foglalkozás	ügyvéd, akadémikus
Iskolái	Davidsoni Főiskola (1873–1874); Princetoni Egyetem (1875–1879, BA); Johns Hopkins Egyetem (–1886, PhD, politikatudomány, történettudomány); Virginiai Egyetem;
Vallás	presbiteriánizmus
Díjak	Nobel-békedíj (1919, 133 127 kr); Fehér Sas-rend; New Jersey Hall of Fame; a Varsói Egyetem díszdoktora; honorary doctor of the Jagiellonian University of Krakow; American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja; doctor honoris causa from the University of Paris (1918);
	Thomas Woodrow Wilson aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Woodrow Wilson témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Robert Woodrow Wilson.

Thomas Woodrow Wilson (Staunton, Virginia, 1856. december 28. – Washington, 1924. február 3.) az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke volt. Skót-ír származású családban született. Tanárként kezdett dolgozni, majd a politika felé fordult. 1913–1921 között töltötte be az Egyesült Államok elnöki posztját. Munkásságáért 1919-ben Nobel-békedíjat kapott.

1919. október 2-án agyvérzést kapott, elnöki feladatait helyette titokban felesége, Edith Wilson gyakorolta 17 hónapon keresztül.^[1]

Munkássága

Tanári pályán dolgozott jogot és történelmet tanított. 1902-ben a Princeton Egyetem elnöke lett, majd 1910-ben New Jersey állam kormányzójává választották. Elnöksége alatt a századfordulós reformpolitika folytatódott. Többek között a nevéhez fűződik a jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System) létrehozása is. Tevékenysége elismeréséül 1919-ben Nobel-békedíjat vehetett át. Ellenezte a trianoni békeszerződés néhány pontját. Elrendelte az alkoholtilalmat (angol nevén Prohibition).

Wilson véleménye a háború kitörésének okairól

A történelemtanár megállapítása szerint a háború így tört ki: Szerbia egy városában meggyilkolták az Osztrák-ház egyik hercegét. Szerbia Európa egy kis királysága. Nem volt olyan ereje, hogy a nagyhatalmak bármelyikének is félnie kellett volna tőle, és Németország, valamint mindazok, akik vele összeesküdtek, ebben a gyilkosságban találtak ürügyet arra, hogy jogtalan követeléseket támasszanak a gyönge és védtelen Szerb Királyság ellen.

Ez volt az Egyesült Államok elnökének véleménye a háború kitöréséről. De ha elemezzük Wilson beszédét, sok hibát és kitalált dolgot találunk.

Az „Osztrák-ház egyik hercege” nem herceg volt, hanem főherceg és trónörökös.
A gyilkosság nem „Szerbia egyik városában”, hanem Szarajevóban, amely Boszniában lévén az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén feküdt.

Wilson nyilatkozatai

Thomas Woodrow Wilson véleménye gyökeresen megváltozott a háború során.

Január 9.: A béke harcosa vagyok!
Január 31.: Amerika küldetése a béke küldetése.
Január 31.: A mi kormányunk a nép kormánya, és a nép nem akar háborút.
Február 26.: Amerikának nem szabad beavatkoznia a háborúba.
Március 8.: elfogadta az úgynevezett House–Grey-memorandumot(wd), amely szerint az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, és belép a háborúba.

Wilson elnök 14 pontja

Bővebben: Wilson elnök 14 pontja

Nincs többé titkos diplomácia.
A tengerek és a kereskedelem szabadsága.
A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszorítás elhárítása.
Leszerelési-egyezmény.
Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása.
A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése.
Belgium helyreállítása.
A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása.
Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően.
Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése.
Románia, Szerbia (kijárattal a tengerhez) és Montenegró kiürítése és visszatérítése.
Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása.
Egy független lengyel állam létrehozása, beleszámítva minden olyan területet, amelyeket kétségtelenül lengyel lakosság lakik, szabad kijárattal a tengerhez.
A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására (a Népszövetség alapgondolata, az annexió (bekebelezés) tilalma, nemzetek önrendelkezési joga).

A pontok közül néhányat, mint a nemzetek önrendelkezési jogát, több állam nem tartotta be kisebbségeire nézve, különösen igaz ez az első világháború után a trianoni határon kívülre rekedt magyarokra. Róth Ottó a többnemzetiségű Bánságban próbálta a wilsoni pontoknak megfelelően megszervezni az ún. Bánáti Köztársaságot. Az önrendelkezési jog elvével mások máshol viszont igyekeztek visszaélni, erre példa a Vendvidéki Köztársaság kálváriája 1919-ben.

*Gold Certificate* típusú, aranyra váltható, 100 000 dolláros államjegy Wilson elnök portréjával. Egyetlen alkalommal, 1934-ben bocsátották ki, csak bankok közötti forgalomban használták, máig az Egyesült Államok legnagyobb címletű papírpénze.

Magyarul megjelent művei

Az Egyesült-Államok elnöke; in: Katholikus Szemle, 1918, 876-894. (ford. Schiff Péter)
Wilson beszédei és üzenetei a háborúról, békéről és a népek szövetségéről; összeáll. Bródy Béla, Magyar Lajos; Athenaeum, Bp., 1919
Az új szabadság. Felhívás a népek nemes energiáinak felszabadítására; ford., bev. Rózsa Dezső; Révai, Bp., 1920 (Mesterművek)

Elődök és utódok

Elődje:
William Howard Taft

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1913. március 4. – 1921. március 4.

Utódja:
Warren G. Harding

Elődje:
John Franklin Fort

New Jersey állam kormányzója
1911. január 17. – 1913. március 1.

Utódja:
James Fairman Fielder

Irodalom

Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)
Koi Gyula: Woodrow Wilson. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése: külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és a közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. (2014) , 487 p.; 105-109. (ISBN 9786155344640)

Jegyzetek

↑ Az Egyesült Államoknak már volt egy női elnöke – Index, 2016. június 8.

Források

Az első világháború története^{[pontosabban?]}

További információk

Életrajza a Fehér Ház honlapján
Révai Mór János: Egy magyar ember nyílt levele Wilson elnök úrhoz Magyarország integritásáról; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Bp., 1918