Jair Messias Bolsonaro (brazíliai portugál: [ʒaˈiʁ meˈsi.ɐz bowsoˈnaɾu]) (Glicério, 1955. március 21. –) brazil politikus, 2019. január 1. és 2023. január 1. között Brazília elnöke. Szélsőjobboldalinak és populistának minősített nézetei voltak.[1][2][3]
Életrajz
Bolsonaro egy dél-brazíliai városban született olasz származású, német gyökerekkel is rendelkező családban.
Katonai karrierje
A gimnázium utolsó évében Bolsonarót felvették a brazil hadsereg előkészítő iskolájába, majd 1977-ben diplomázott az Academia Militar das Agulhas Negrasban (Brazília fő katonai akadémiáján). Rövid szolgálatot teljesített a hadsereg ejtőernyős osztagában. Felettes tisztjei „ambiciózusnak és agresszívnek” nevezték.[4][5] Első nyilvános szereplése 1986-ban volt, amikor a Veja magazinnak nyilatkozott az alacsony katonai fizetésekről. Tettéért felettesei nehezteltek rá, ugyanakkor a katonacsaládoknál igen népszerű lett. 1988-ban századosirendfokozattal szerelt le.
Politikai karrierje
1988-ban lépett a politikai életbe, amikor megválasztották Rio de Janeiro városi tanácsába a Kereszténydemokrata Párt (PCD) színeiben. 1990-ben a PCD színeiben a szövetségi kongresszus tagjává választották. Hivatalát négy egymást követő ciklusban is meg tudta őrizni. Párttagságát az évek alatt folyamatosan változtatta, de mindig jobboldali tömörüléshez csatlakozott. 2014-ben a legmagasabb szavazati aránnyal, 464 ezer szavazattal választották újra.[6]
Bolsonaro 27 évig volt a kongresszus tagja, ez idő alatt 171 törvényjavaslatot és egy alkotmánymódosítási javaslatot terjesztett elő.
2018 januárjában elhagyta a Keresztényszociális Pártot, és a Szociálliberális Párthoz[7] csatlakozott, ahol egy markáns konzervatív szélsőjobbos oldalt foglalt el. Ennek következtében a párt liberális csoportja, a Livres elhagyta a pártot.[8]
2018 októberében – mint a jobboldal jelöltje – előbb az elnökválasztás első,[9] majd – a baloldali Munkáspárt jelöltjét, a libanoni keresztény származású Fernando Haddadot megelőzve – a második fordulóját is megnyerte.[10] 2022-ben szoros versenyben, de alulmaradt a korábbi elnökkel, Luiz Inácio Lulával szemben.[11]
Elnöksége
Bolsonarót 2019. január 1-jén iktatták be hivatalába. Az ünnepségen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is jelent volt. A parlamentben később elmondott első elnöki beszédében arra tett ígéretet, hogy végleg megszabadítja az országot „a korrupció jármától, a bűnözéstől, a gazdasági felelőtlenségtől és az ideológiák bilincseitől”.[12]
Elnökségét számos kritika érte, többek között a Covid19-járvány kezelése, a brazíliai őslakosok jogainak csorbítása, és az amazóniai őserdők felégetése miatt.[13] A 2022-es elnökválasztáson alulmaradt Lula da Silvával szemben.[14]
