Apja, Mario José Bergoglio 22 évesen érkezett szüleivel Olaszországból Argentínába, kezdetben az argentin vasútnál kapott állást, később pedig könyvelőként dolgozott; feleségét, Regina María Sívorit már ott ismerte meg. Ferenc az elsőszülött öt gyermekük közül. Később a pápa úgy határozta meg, hogy ő és családja piemonti anyanyelvű, mivel abban a régióban, ahonnét családja Dél-Amerikába vándorolt, ezt a nyelvet beszélik.[10] Két öccse (Óscar Adrián, Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina, María Elena) született még. Egy fiatalkori légúti betegség miatt eltávolították tüdejének egy részét, mivel akkor még – megfelelő antibiotikum híján – ez az életmentő lehetőség állt csak rendelkezésre.[11]
1972–73-ban novíciusmesterként szolgált, majd 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt. Ebben az időszakban, az argentin katonai diktatúra idején, annak ellenzékét sok atrocitás érte, többek között két jezsuita pap – a magyar Jálics Ferenc és Orlando Yorio – elrablása is. Ezzel kapcsolatban többen megvádolták Bergogliót, hogy részt vett az emberrablásban, vagy legalábbis nem tett ellene eleget. 2005-ben per is indult ellene az ügy miatt; a vádakat végül ejtették, de szerepe a történtekben a mai napig vitatott.[16] Jálics Ferenc Bergoglio pápává választása után úgy nyilatkozott, hogy nem miatta hurcolták el őket, illetve abban, hogy a történtekben Bergoglio milyen szerepet játszott, nem tud állást foglalni. Jálics és Bergoglio az események után több évvel tudott találkozni egymással, hogy megbeszéljék a történteket. Ezt követően közös szentmisét mutattak be.[17][18][19][20]
1980 és 1986 között San Miguel szemináriumának rektora és egyidejűleg plébános volt. Közben néhány hónapot Németországban töltött: itt dolgozott a kiemelkedő jelentőségű, olaszból németté lett katolikus teológus-filozófusról, Romano Guardiniről írt doktori disszertációján, amelyet azonban nem tudott befejezni, mert rendje hamarabb hazahívta.[21] Ezt követően Córdobában szolgált gyóntatóként és lelkivezetőként.[1][12]
2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. A pápaválasztáson a kiszivárgott hírek szerint Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot:[7] egy bíboros névtelen feljegyzései alapján akkor az első választási fordulóban 10, a másodikban 35 és a harmadikban 40 szavazatot kapott, mielőtt Ratzingert pápává választották volna a negyedik körben.[22]
A XVI. Benedek lemondása következtében összehívott konklávé második napján, 2013. március 13-án az ötödik választási fordulóban választották meg pápának közép-európai idő szerint 19:06 órakor.[30][31] Megválasztásának hírét Jean-Louis Tauran protodiakónus bíboros jelentette be a Szent Péter Bazilika áldások erkélyéről, a „Habemus papam!” („Van pápánk!”) felkiáltással.[32] Pápaként a Ferenc nevet vette fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére – nyilatkozata szerint azért, mert olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében[33][34] – így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eddig nem használt pápai nevet választott.[35] Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amelyen előtte még senki.[36] Megválasztásának hírét Buenos Airesben meglepődve, de örömmel fogadták.[2]
Testvéreim, jó estét!
Tudjátok, hogy a konklávé kötelessége, hogy püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, a bíboros testvéreim a világ másik végére mentek el érte, de itt vagyunk. Köszönöm a fogadtatást. A római egyházmegyei közösségnek megvan a püspöke: köszönöm!
Először is imádkozni szeretnék emeritus püspökünkért, XVI. Benedekért. Imádkozzunk érte együtt, hogy az Úr megáldja és a Szűzanya oltalmazza. (...) Most pedig induljunk el ezen az úton: a püspök és a nép közös útján. A római egyház útja ez, azé a városé, amely a szeretetben minden egyházat vezet. A testvériség, a szeretet, a köztünk lévő bizalom útja ez. Imádkozzunk mindig egymásért, kölcsönösen. Imádkozzunk az egész világért, azért, hogy széles körű testvériség valósuljon meg.
2014. november 25-én Ferenc pápa az Európai Unió parlamentjében, a 28 tagállam több mint 500 millió állampolgárához szólhatott.
Kedves európai parlamenti képviselők! Elérkezett az óra, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll. Európa vállalja bátran múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget szemléli, és eszményképeket követ; megvédi az embert; biztos és szilárd talajon halad, értékes viszonyítási pontot jelentve az egész emberiségnek.
– Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben (részlet)[40]
2022. Ukrajna orosz invázióját és az orosz-ukrán háború eszkalációját követően februárban, Ferenc pápa felkereste az orosz szentszéki nagykövetséget Rómában.[42] Március elején Ferenc pápa két magas rangban lévő bíborost is küldött Ukrajnába (Konrad Krajewski és Michael Czerny bíborosokat).[43] Ezek a kezdeményezések rendkívül szokatlannak számítottak a vatikáni diplomáciában.[44] Ferenc pápa felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát a Szűzanyának 2022. március 25-én.[45]
Ferenc pápa vezette XVI. Benedek temetési szertartását és mondott homíliát 2023. január 5-én. A gyászmisét azonban a hagyományoknak megfelelően a Bíborosi Kollégium dékánja, Giovanni Battista Re bíboros celebrálta.
2023 decemberében a Fiducia supplicans(wd) ("Könyörgő bizalom") című dokumentumában jóváhagyta az azonos nemű személyekből álló párok megáldását.[46] A megáldás mellett a házasságról szóló katolikus tanítás a régi maradt.
Nézetei, személyisége
Erkölcsi kérdésekben mérsékelt álláspontokat képvisel: elutasítja például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát.[2][7] (Papi szolgálatától eltiltotta és az egyházból kiközösítette például azt az ausztrál papot, aki az egyház tanításaival ellentétes nézeteket hirdetett (pl. a nőknek is lehessen egyházi méltóságuk, illetve a melegek is házasodhassanak).[47]) Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. Fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények és az elesettek mellett.[7] Bíborosként gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, közvetetten kritizálva a kormányokat, amelyek nem szentelnek elég figyelmet a társadalom peremén élőkre.[2] Közel áll a Comunione e Liberazionekatolikus lelkiségi mozgalomhoz, a felszabadítási teológiától viszont távolságot tart. Gesztusai, beszédei a Katakomba-paktum szellemiségét tükrözik.
A menekültválság kezdete óta többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, felszólított a befogadásukra, ugyanakkor elítéli a terrorizmus minden módját, és figyelmeztet arra, hogy ki kell szűrni azokat a terroristákat, akik a menekültek közé keveredve akarnak Európába jönni. 2016-ban Ferenc pápa húsvét alkalmával megmosta a menekültek lábát is.[48][49] Felemelte a szavát a fegyvergyártók, valamint azon hatalmak ellen is, amelyek anyagi érdekek miatt robbantanak ki háborúkat. Ezek áldozataiként tekint a menekültekre, ezért 2016-ban Leszbosz szigetéről 12 szír menekültet befogadott a Vatikánba.[50][51]
Intelligenciája, szerénysége és lelkipásztori munkája révén tisztelet övezi, az egyház körüli botrányokban érintetlen.[7] Elemzők szerint alkalmas lehet a vatikáni bürokrácia megreformálására.[38]
Egyszerű életmódot folytat. Érsekként sem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt; ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült.[2][7] Szerény lakásban lakott az érsekség épületében; elődje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt egyszerű fekete öltözetben.[2] Ez a szerénysége a pápává választása után is megmutatkozott.[38]
Pontifikátusának kezdetétől a vatikáni Szent Márta-vendégházban él, visszautasítva az Apostoli Palota pápai lakosztályának életvitelszerű használatát.[52] 2016-ban a nyári rezidenciaként szolgáló Castel Gandolfó-i pápai palota privát része is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt, így azóta a pápa által fényűzőnek és grandiózusnak titulált épületegyüttes javarészt múzeumként funkcionál.[53]
Ferenc pápa a 2022-ben kezdődött orosz-ukrán háborút többször is a III. világháború első szakaszának nevezte, s kifejtette véleményét, mely szerint „a világ legnagyobb csapása a fegyveripar.”[56][57]
Címere, jelmondata
Ferenc pápa címerét 2013. március 18-án tették közzé a Vatikán honlapján.[58] A címerpajzs hasonló a korábbi bíborosi címeréhez: kék alapon felül a jezsuita rend szimbóluma látható (sugárzó napkorongon 'IHS' Jézus-monogram,[59] fölötte kereszt, alatta Jézus keresztrefeszítésére utaló három szeg), a pajzs alját bal oldalon Szűz Máriát, az Egyház édesanyját jelképező sárga (arany) nyolcágú csillag, jobb oldalon pedig Szent Józsefet, az Egyház patrónusát szimbolizáló nárdusvirág díszíti.[60] A pajzs hátterében Szent Péter kulcsai keresztezik egymást, fölötte egy püspöki süveg látható három vízszintes és egy függőleges arany csíkkal, melyek az egyházfő hatalmára utalnak. A püspöki süveg az előző pápa, XVI. Benedek címeréből származik, míg a kulcsok Szent II. János Pál pápáéval egyeznek meg.
A címer alatt olvasható jelmondata is ugyanaz, mint bíboros korában. A latin nyelvű Miserando atque eligendo idézet Szent Bédabencés szerzetes egyik szentbeszédéből való, melyben Máté evangélista meghívását magyarázza: „Vidit ergo Iesus publicanum et quia miserando atque eligendo vidit, ait illi Sequere me” magyarul: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!” (Mt 9,9). Ez a homília a pápa életére nagy hatással volt: 1953-ban Szent Máté ünnepén, tizenhét éves korában érintette meg Isten kegyelme, amely meghívta a vallásos életre és elindította Loyolai Szent Ignác nyomában.[61]
Tanítása
Lumen fidei (A hit fénye) kezdetű enciklika, amelyet még XVI. Benedek emeritus pápa kezdte el írni, ő fejezte be; ezáltal ez az első enciklika, amelyen két pápa is dolgozott. (2013)[62]
Az Evangelii Gaudium (Az Evangélium öröme)[63] kezdetű apostoli buzdítását 2013. november 26-án mutatták be a Vatikánban. Ebben a körlevelében az egyházfő „az egyház következő évekre szóló útját” foglalta össze.[64]
Laudato si’ („Áldott légy”) – Ferenc pápa által írt második enciklika (2015).[66]
Az Amoris laetitia(wd) (A szeretet öröme)[67] kezdetű apostoli buzdítást 2016. április 8-án mutatták be. A dokumentum a családdal foglalkozó 2014 októberében tartott rendkívüli és a 2015 októberében tartott rendes püspöki szinódus eredményén alapszik. A pápai tanítás a családi ideál szépségéről szól, de együtt érez azokkal is, akik ezt az eszményt nem tudják megvalósítani.[68][69][70]
2019. április – Christus Vivit (Krisztus él) – A 2018. október 3-28. között tartandó Ifjúsági Szinóduson létrejött dokumentum, amelynek témája a Hit, fiatalok, hivatástisztázás volt.[71]
2020. október 3-án aláírt Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) című enciklikája a társadalmi testvériségről szól.
Egészségi állapota
Dél-koreai pontifikációs útjáról hazatérve, 2014 augusztusában nyilatkozott először egészségi állapotáról. Arról beszélt az újságíróknak, hogy foglalkoztatja az elmúlás gondolata, így fogalmazott: „Próbálok nem elfelejtkezni a bűneimről, hibáimról, nem beleesni a büszkeség bűnébe. Mert tudom, hogy már csak rövid ideig tart. Még két-három év, és távozom az Úr házába”. Vatikáni források szerint a pápa „idegi problémákkal” és neurózissal küzd, az utóbbi tünete, hogy 1975 óta nem töltötte szülőhazáján kívül a szabadságát. A pápa szerint „XVI. Benedek pápa kinyitott egy ajtót”, ami alatt azt értette, hogy nem veti el a lemondás gondolatát, ha egészségi állapota azt kívánja.[72]
2014. augusztus 19-én közölte a világsajtó, hogy a pápa közeli családtagjai közül hárman meghaltak hazájukban autóbalesetben, s ez őt igen lesújtotta.[73]
2020. december 31-én közölte a Vatikán, hogy Ferenc pápa isiász fájdalmai miatt nem tartja meg a szilveszteri hálaadást és az újévi szentmisét.[74]
2021 júliusában a római Gemelli-klinikán vastagbél-divertikulózis miatti műtétet hajtottak végre rajta. A több órás beavatkozás jól sikerült.[75]
2022 májusától térdproblémái miatt kerekesszéket használ.[76]
Ferenc pápa már 2013-ban aláírta lemondó nyilatkozatát arra az esetre, ha súlyos és állandó egészségi problémák miatt képtelenné válna teljesíteni a pápasággal járó kötelezettségeit, levelet az akkori vatikáni államtitkárnak, Tarcisio Bertone bíborosnak adta át.[77][78]
2023. március 29-én légúti fertőzés miatt kórházba került, április 1-én hagyta el a kórházat.[79][80]
A négynapos szlovákiai látogatása előtti hétórás magyarországi villámvizit során Orbán Viktort a menekültellenes politikája kritikájaként arra biztatta, hogy Magyarország tárja ki karjait mindenki felé.[81][82][83] Az eredeti tervek szerint a pápa nem szándékozott találkozni a kormánnyal, ami diplomáciai feszültségekhez vezetett.[82]
Második magyarországi látogatása
2022. augusztus 25-én Ferenc pápa magánaudiencián fogadta Novák Katalin köztársasági elnököt, és megerősítette neki, hogy 2023 tavaszán ismét Magyarországra látogat, egyúttal elfogadta a köztársasági elnök hivatalos meghívólevelét is.[84][85] 2023 februárjában bejelentették, hogy a látogatás április 28. és 30. között lesz Budapesten.[86] A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint Ferenc pápa látogatásának csúcspontja volt az április 30-adikai Kossuth téri szentmise.[87]
↑Rocca, Francis X: Cardinal Jorge Bergoglio: a profile (angol nyelven). Catholic Herald, 2013. március 13. [2013. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
↑Erklärung von Pater Franz Jalics SJ (német nyelven). Jesuiten (a jezsuita rend német honlapja), 2013. március 15. [2014. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
↑Nyilatkozat. Mandiner, 2013. március 16. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
↑Cardinals elect new pope (angol nyelven). CNN, 2013. március 13. [2013. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
Matthew E. Bunson: Ferenc pápa küldetése. Út a tangótól a Vatikánig; ford. Kőrös László; Akadémiai, Budapest, 2013
Andrea Tornielli: Ferenc pápa élete, eszméi, szavai; ford. Diós István; Szt. István Társulat, Budapest, 2013
Simon Biallowons: Ferenc, az új pápa; ford. Török Csaba; Jel, Budapest, 2013
Rónay Tamás: "Halló, itt Ferenc pápa!"; Hungarovox, Budapest, 2014
Nello Scavo: Bergoglio listája. Ferenc pápa az argentin diktatúra ellen; ford. Sajó Tamás; Akadémiai, Budapest, 2014
Walter Kasper: Ferenc pápa. A gyengédség és a szeretet forradalma. Teológiai gyökerek és lelkipásztori távlatok; ford. Lukács József; Vigilia, Budapest, 2015
Andrea Tornielli–Giacomo Galeazzi: Ferenc pápa: ez a gazdaság öl; ford., jegyz. Török Csaba; Jezsuita, Budapest, 2015 (Jezsuita könyvek. Agóra)
Solymári Dániel–Pallós Tamás: Ferenc pápa útján. 21. századi beszélgetések; Athenaeum, Budapest, 2016
Andreas Englisch: A Vatikán harcosa. Ferenc pápa és a bátorság útja; ford. Kosztolánczi Krisztina; Lazi, Szeged, 2016
Paul M. Zulehner: Kifutó modell. Merre kormányozza Ferenc pápa az egyházat?; tan. Wolfgang Schüssel et al., ford. Schulcz Katalin; Egyházfórum, Budapest, 2016
Tomka Ferenc: Ferenc pápa családlevele – közelebbről. Családcsoportoknak és mindenkinek; Szt. István Társulat, Budapest, 2017
Walter Kasper: Az Amoris laetitia üzenete. Megfontolások Ferenc pápa dokumentumáról; ford. Görföl Tibor; Vigilia, Budapest, 2018
Tomka Ferenc: Ferenc pápa – próféta vagy eretnek? Új korszak az egyház életében; Kreatív Kontroll Kft., Budapest, 2018
Ferenc pápa asztalánál; szöveg Roberto Alborghetti, ford. Dorogi Katalin; Kossuth, Budapest, 2018
Anthony McCarten: A két pápa. Ferenc, Benedek és a döntés, amely megrázta a világot; ford. Farkas Veronika; Agave Könyvek, Budapest, 2019
Hatalom és pénz. A társadalmi igazságosság Ferenc pápa szerint; szerk. Michele Zanzucchi, ford. Tőzsér Endre; Új Város, Budapest, 2019
Ferenc pápa és az ő ideje. A kereszténység Jorge Mario Bergoglio idején; szerk. Andrea Riccardi, ford. Sólyom László; 2. jav. kiad.; Pannonhalmi Főapátság–Bencés, Pannonhalma, 2019 (Napjaink teológiája)
Élisabeth de Baudoüin: Teréz és Ferenc; bev. Guzmán Carriquiry Lecourna, utószó Marc Oullet, ford. Katalin Ildikó; Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2020