1929. február 11-én, a lateráni egyezmény eredményeképpen jött létre a pápai állam jogutódjaként.[2] Létének célja, hogy az Apostoli Szentszéknek mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”,[10] azaz lényegében a Szentszék és a katolikus egyház függetlenségének eszköze.[7][11]
Nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely az Egyház főhatósága.[2]
A Vatikán a Tevere jobb partjától nem messze, egy kisebb magaslaton fekszik.[12] Neve a latinMons Vaticanus elnevezésből ered, amely Vatikán-hegyet jelent. A törpeállam területe a Mons Vaticanus egy részén terül el. A hegy gerince nagyjából az ország északnyugati határvonalát követi, vatikáni területen. Ezen kívül van egy nem túl magas domb közvetlenül a Szent Péter-bazilikától északra.
Éghajlat
Éghajlata tipikus mediterrán, tekintve, hogy nem fekszik messze az olasz tengerparttól.
A terület csak egy kis síkság volt a Tevere (Tiberis) partjától nyugatra, egy kis dombbal.[13] A Vatikán elnevezés már az ókori Római Köztársaság idején használatban volt (Ager Vaticanus) az itt elterülő mocsaras területre.[14] A Róma városával szemben, a folyó túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt.
Az Ager Vaticanus helynév leginkább az 1. századig volt használatos, utána megjelent a sima Vaticanus név, amely sokkal korlátozottabb területet jelölt: a Vatikáni-dombot, a mai Szent Péter teret és esetleg a mai Via della Conciliazione-t (a főút, amelyik a térhez fut).[14]
Caligula császár (37-41) idején egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amit Nero fejeztetett be, ezért Nero cirkuszának is hívták.[12] A vatikáni obeliszket még Caligula hozatta Héliopoliszból (Egyiptom) 37-ben,[15] majd a versenypálya közepén állították fel. A versenypálya elkészülte után több villát építettek a közelbe.
A Vaticanus volt sok keresztény mártíriumának a színhelye a 64-es római tűzvész után.[12] A hagyomány szerint Péter apostolt is itt feszítették fejjel lefelé keresztre,[16] majd a versenypályától északra, egy mellékút mellett húzódó temetőben temették el.
Az első pápa, aki állandóbb jelleggel itt lakott, a Lateránból kiüldözött Szümmakhosz volt az 5. század végén.[20] A pápa a régi Szent Péter-bazilika közelében egy palotát építtetett, amely a lateráni palotának alternatív rezidenciájaként szolgált, ez lett a későbbi Apostoli Palota elődje.
A pápáknak fokozatosan világi szerepük lett. A 4. századtól meglévő birtokaikat 754 és 756 között Kis Pipinfrank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a pápai állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált.
A kora középkorban a Szt. Péter-bazilika a hívek gyülekezőhelyeként és zarándokhelyeként szolgált, ahol (mint más templomokban) számos pogány eredetű rituálét is felhasználtak,[21] és azoknak keresztény értelmet adtak.[22][23] A bazilika a nap 24 órájában nyitva volt, és inkább a közösség központjaként működött, mint templomként.[21] A bazilikát használták fel uralkodók hivatalos felkoronázására is; 800szentestéjénIII. Leó pápa itt koronázta fel Nagy Károlyt a Szent Római Birodalom császárává.[21]
846-ban a muszlim arabok (szaracénok) betörtek Róma külső részébe és kifosztották a bazilikát is.[24][25][26] Ezután IV. Leó megerősítette a területet és a bazilikát védőfallal vette körül (Leó-falak).[21] (Aki ma meglátogatja a Vatikáni kerteket, Leó falait is láthatja.)
A középkor zömében a pápák a Lateránban laktak, míg az itteni épületeket magasabb rangú vendégek szálláshelyéül használták.[27]
Az Avignonból hazatérő pápák a Vatikánba tették át székhelyüket, – amely azelőtt a Lateránban volt; – a 14. század végétől kezdve nagyszabású építkezések folytak itt.[29]
A reneszánsz pápaság inkább hódolt a művészeteknek, mint az evangélium egyszerűségének.[30] A fényűzéshez, a nagy építkezésekhez, a neves művészek tiszteletdíjához rengeteg pénz kellett, s a pápák kifogásolható eszközökhöz nyúltak, hogy a kincstárat megtöltsék.[30] A búcsú pénzért való árusítása váltotta ki Luther fellépését is, és hozzájárult a protestánsok elszakadásához a katolikus egyháztól.[31]
V. Miklós a világ legnagyobb palotáját akarta felépíteni, amely a pápai lakosztályon kívül az összes pápai hivatalokat, s a bíborosok lakásait is magába foglalja.[32] Leromboltatta a régi palotát és újat építtetett.[21] Halálakor elkészültek többek között a későbbi Borgia-lakosztályok (Appartamenti Borgia) és a Stanzák, amelyekben utóbb Raffaello ragyogtatta művészetét.[32] V. Miklós építtette a palotához tartozó Pál-kápolnát (Capella Paolina) is, amelyet Fra Angelicofreskói díszítenek.[20] Könyvgyűjteményével megalapította a Vatikáni Könyvtárat.[21]
VIII. Ince emeltette az ún. Belvedere-palotát; amelynek az északi szárnyát nevezik VI. Sándorról Borgia-lakosztálynak (Appartamento Borgia),[20] mivel ő ékesítette azt spanyolos ízlésű pompával.[30]
Az új építményeken reneszánsz mesterek sora dolgozott: többek közt Michelangelo, Raffaello, Bramante, Benvenuto Cellini hagyta keze nyomát a műalkotásokon. 1506-ban II. Gyula megbízásából Bramante megkezdte az új Szent Péter-bazilika építését, amelyet Raffaello és Sangallo folytatott, Peruzzi és Michelangelo, az eredeti tervre visszatérve, befejezett: ennek eredménye a mai bazilika.
Középen a Szent Péter tér, háttérben Róma városa. A tér közepén álló obeliszk az árnyékával egy óriási napóra is.
A Sala Regia (Királyi Terem) (20. sz. eleji fotó)
Scala Regia (Királyi Lépcső)
A vatikáni kertek; balra a Kormánypalota, jobbra az Apostoli Palota
Barokk
A barokk korban V. Pál a bazilikát keletre kibővítette és új homlokzatot építtetett az eredetileg görögkereszt alaprajzú épülethez.[33]
VII. Sándor pápa igényére Bernini tervei alapján készült el a megújult Scala Regia (Királyi Lépcső), az Apostoli Palota hivatalos bejárata.[34] Ugyancsak Bernini vezetése alatt készültek el a bazilika óriási szobrai, Szent Péter baldachinja, és a bazilika előtti tér kiképzése az oszlopcsarnokokkal.
A 19. század közepén területe még tengertől tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük a Lateráni- vagy a Quirinale-palota.
Aki megszüntette a pápaságot: Napóleon. „Őfelsége Róma császárságára támaszt igényt. Erre adott őszinte pápai válaszunk az, hogy az Egyház Legfelsőbb Feje olyan dologgal dicsekedhet, amellyel egyetlen másik uralkodó sem: nevezetesen, hogy évszázadok óta sem most, sem soha a múltban nem ismert el más hatalmat saját államában, mint a sajátját, és egyetlen uralkodó sem birtokolhatta a Róma feletti legcsekélyebb hatáskört sem.” – írta VII. Piusz Napóleonnak 1806 márciusában. Dicsekvése elhamarkodott volt. 1808 szeptemberében Napóleon katonái körülfogták a Quirinalét, a pápa rezidenciáját, és hat ágyút szögeztek a pápai lakosztályra. Fél év múlva a császár rendeletileg megszüntette a Pápai államot, Rómát és környékét pedig Franciaországhoz csatolta. Európa uralkodói a kisujjukat sem mozdították a pápaság megmentése érdekében. A bécsi kongresszus, Napóleon bukása után restaurálta a Pápai államot, amely 1851-ig ép maradt. A nacionalizmus szellemének következtében először egy pápai elnökletű egységet akartak létrehozni, később azonban az antiklerikális megoldás győzött.
1929. február 11-én írták alá az Apostoli Szentszék és Olaszország között köttetett lateráni egyezményt, melynek eredményeképpen létrejött a Vatikánvárosi Állam. Az egyezmény nemzetközi jog szerinti szuverén jogalanyiságot biztosított neki, hogy az Apostoli Szentszéknek, mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”.[10] A lateráni egyezményt 1929. június 7-én ratifikálták.[11] A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. A városfallal körülvett pápai állam és az olasz állam kapcsolatát a konkordátum részletesen szabályozta.[35]
„Olaszország elismeri a Szentszék Vatikán feletti teljes tulajdonjogát, kizárólagos és teljes hatalmát, illetve fennhatóságát összes járulékával és alapítványával együtt, úgy, ahogy az ma is fennáll, megteremtve ezzel Vatikánvárost azon különleges célokra, és feltételek mellett, melyek az Egyezményben foglaltatnak.”
A Vatikán nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely az Egyház főhatósága.[2]Nemzetközi jog szerinti szuverén, az Apostoli Szentszéktől különböző jogalanyisága egyetemesen elismert.[11]
Az állam szervei a működéshez szükséges minimális szinten épültek ki.[11] Az alaptörvény szerint a törvényhozói hatalmat a pápa nevében a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága(Pontificia Commissione per lo Stato della Città del Vaticano) gyakorolja, melynek tagjait öt évre nevezik ki. A bizottság elnöke egyben a végrehajtó hatalmat gyakorló Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke is.[2][7] A Kormányzóság számos hivatalt irányít, melyek az állam műszaki, távközlési, gazdálkodási, személyzeti, egészségügyi, biztonsági és turisztikai ügyeiért felelősek. Hozzá tartozik a Vatikáni Múzeum és a Pápai Csendőrség is. Az állami vezetői posztokat egyháziak töltik be, míg a középvezetők és az alkalmazottak jellemzően világiak.[7]
Az igazságszolgáltatás három szintje (egyedüli bíró/elsőfokú bíróság, fellebbviteli bíróság, legfelsőbb bíróság) közül csak az utóbbiban vannak egyháziak.[7]
2023-ban a Vatikánváros népessége 764 fő volt, állampolgárságtól függetlenül.[4] Ezenkívül 372 vatikáni polgár élt máshol, akik a Szentszék más országbeli diplomatáiból és a Rómában lakó bíborosokból tevődtek össze.[36]
Vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikánvárosi Államban vagy Rómában lakó bíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki a Vatikánban lakik beosztása vagy szolgálata folytán.[38]
A városállamban minden lakos és istentiszteleti hely római katolikus.
Nyelv
Ellentétben a Szentszékkel, amely a hivatalos dokumentumok hiteles változataként leggyakrabban a latint használja, a Vatikán a jogszabályaiban és hivatalos kommunikációjában csak az olasz nyelvet használja. Az olasz az államban dolgozók többségének mindennapi nyelve.
A svájci gárdában a svájci német a parancsok kiadásának nyelve, de az egyes őrök saját nyelvükön tesznek hűségesküt: németül, franciául, olaszul vagy romansul.
Gazdaság
Vatikán államnak érdekeltségei vannak különböző – nagyrészt olaszországi – bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegytárgyárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. Az állam postája, a Post Vaticane olyan bélyeget gyárt, amely nemcsak a Vatikán területén érvényes. A telefonkártyák is érvényesek külföldön.
A Vatikánváros létrejötte óta pénzügyi egyezmény van érvényben a városállam és Olaszország között. Ennek értelmében az olaszországi hivatalos pénznemet alkalmazza a Vatikán is. Az euró bevezetésekor a Vatikánváros és Olaszország módosította a vonatkozó szerződést, aminek a vatikáni jogrendbe történt átültetését követően, 2002-től a Vatikánváros hivatalos pénzneme is a líra helyett az euró lett.
A Vatikáni Múzeumok külső bejárata (olasz területen)
A Bronz-kapu
A Pinacoteca (képtár)
Raffaello egy stanzája az Apostoli Palotában
A Sala Regia (Királyi Terem) az Apostoli Palotában
A Pálos-kápolna (Cappella Paolina)
A Szt. Péter tértől és a bazilikától délre és DNy-ra
Szent Márta-ház (Domus Sanctae Marthae)
II. János Pál pápa idején, 1996-ban készült el az épület és a bibliai betániai Mártáról kapta a nevét. Klérusi vendégház, de a megválasztása (2013) óta Ferenc pápa is itt lakik.[43]
2012-ben, a felújítási munkálatok megkezdésével az utolsó apáca is távozott innen.[44] A lemondása után XVI. Benedek emeritus pápa itt lakott 2022-ben bekövetkezett haláláig.[45]
IV. Piusz-villa (Casina Pio IV.)
A Pápai Tudományos Akadémia, a Társadalomtudományi Pápai Akadémia és Aquinói Szent Tamás Pápai Akadémia épülete.
Leó falai (Mura leonine)
A 9. század közepén IV. Leó pápa építtette a Vatikáni-domb és a Szent Péter-bazilika védelmére.
Lourdes-i Grotta (Grotta di Lourdes)
A Grotta a franciaországi Lourdes-i Massabielle-barlang replikája. Minden év májusának végén, – a Mária-hónap körmenetének végén, – a pápa itt tart szentmisét.[46]
A Szt. János-torony (Torre San Giovanni)
A torony III. Miklós pápa építménye, amely a 16. század elején használaton kívül került. XXIII. János pápa építette újjá az 1960-as évek elején.[47] 2014 júniusa óta a Gazdasági Titkárság (Segreteria per l'economia) székhelye.[48]
Kápolnák, templomok (Abesszín Szt. István, Szűz Mária)
A Kormánypalota
Az Etióp Kollégium (Szeminárium)
A Vatikáni Rádió igazgatósága (középen), alsó végében a volt kolostor
A Szt. János-torony
A Lourdes-i Grotta
A vatikáni kertek; végében a Lourdes-i Grotta
IV. Piusz-villa
A Vatikán területén kívül
A bazilikától délre, a Vatikán területén kívül, a Szentszék tulajdonában vannak:
1 Az Európai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
1 Az Európai Központi Bank hozzájárulásával 2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével 3Státusza vitatott4 Az uniós csatlakozási tárgyalásokon kötött megállapodás szerint nem köteles bevezetni eurót