Chișinău[m 1] vagy Kisinyov (oroszul: Кишинёв, magyarul: Kisjenő) Moldovafővárosa és legnagyobb városa. Messze a legfejlettebb város Moldovában, és a régió egyik legfontosabb ipari központja és közlekedési gócpontja. Európa legzöldebb városai között tartják számon.[2]
Fekvése
Az ország középső részén, a Bîc folyó partján található.
Története
A város első említése 1436-ból való. Ștefan Ciobanu román történész és akadémikus szerint a név magyar eredetű, eredeti formája Kisjenő lehetett, és ugyanúgy alakult ki, mint az Arad megyei Kisjenő esetében. Állítását azzal is igazolja, hogy a város környékén számos magyar helynév található, mint pl. Borkút, Ghidigis (Hideges), Orhei (Várhely). Ez a magyarázat azonban erősen vitatott, más vélemények szerint ugyanis a név az óromán "chișla nouă" (új forrás) vagy a kun "kešene" (temető) szóból eredhet.[3][4]
A városnak a középkorban magyar lakossága is volt; a 17. században még említik római katolikus népességét. Az 1668-as adatok szerint nyolc magyar lakost számoltak itt össze.
Puskint1820 és 1823 között a városba száműzte I. Sándor cár. Puskin így írt a városról Puscsin tábornoknak c. versében: „Ó, Kisinyov, sötét város!”, illetve Vigelnek írott verses levelében: "Átkozott város Kisinyov." (1823) Puskin a városban működő "Ovidius" szabadkőműves páholy tagja volt, amelyet szabadelvű gondolkodó tagjai miatt a cár feloszlatott. Valóban innen, a peremvidékről került ki az 1825-ös dekabrista felkelés nem is egy résztvevője. Puskinnak a városban orosz, görög, zsidó és cigány szeretői is voltak, ami a város nemzetiségi sokszínűségét is mutatja.
1834-től a városban – nyugat-európai mintára – hosszú és széles utcákat kezdtek kialakítani. 1830. május 26. és 1836. október 13. között Avraam Melnyikov tervei alapján megépítették a Krisztus Születése székesegyházat, 1858-ban Luka Zauskevics közreműködésével építették fel a Szent Tiron Tódor Vértanú templomot melynek képeit Pável Piszkarjov festette .
Az 1917-es októberi forradalom idején a közgyűlés, a Sfatul Țării (az ország tanácsa) Kisinyovban székelt. 1917. december 15-én kikiáltotta a Moldovai Demokratikus Köztársaságot, amely független Oroszországtól. A bolsevikok1918. január 5-én érkeztek a városba, és a katonák itt állomásoztak január 16-ig, amikor is a román hadsereg megérkezett. Besszarábia néven 1918. április 9-én csatolták Romániához.
1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében a Szovjetunió annektálhatta Besszarábiát és Chișinău-t. 1940 és 1941 között a város lakosságát a szovjet titkosrendőrség, az NKVD terrorizálta. 1940 júliusában egyszerre 400 embert végeztek ki és temettek tömegsírba, s további tízezreket deportáltak az országból vagy gyilkoltak meg.[6] Az év végén még egy rendkívül erős, 7,7 magnitúdójú földrengés is megrázta a várost, melynek következtében 78-an meghalt, 172 épület összeomlott, 2623 pedig súlyosan megrongálódott.[7]
1941-ben, a Barbarossa hadművelet kezdetén, még mielőtt a román hadsereg ismét bevonult volna a városba, a Luftwaffe június-július folyamán bombázta Chișinău-t, amely ismét súlyosan érintette a várost.[8] A szovjet rémuralmat ekkor a náci és román fasiszta rémuralom váltotta, amely a helyi zsidóság számára szörnyű sorsot jelentett: a zsidókat tömegével deportálták illetve gyilkolták meg a városban.[9] Chișinău ezekben az években a Román KirályságBesszarábiai Kormányzóság nevű tartományának székhelye volt.[10]
A szovjet Vörös Hadsereg még azelőtt elfoglalta Chișinău-t és Besszarábiát, mielőtt Románia kilépett a tengelyhatalmak szövetségéből, a második jászvásári–chișinău-i offenzíva eredményeként.
A háború után néhány évig a szovjet hatalom ismételten terrorizálta a város és az ország lakosságát, elsősorban nagyarányú deportálásokkal: az első hulláma ezeknek 1945 után az 1940-es évek végéig, a második az 1950-es évek közepén zajlott. Az elhurcoltak száma megközelítőleg 300 ezer főre tehető.[11]
A háborúban nagy pusztítást elszenvedett Chișinău-t 1947 és 1949 között építették újjá. Az 1950-es években demográfiai növekedés jellemezte a várost, a lakosság elhelyezése érdekében ezért nagyszámú panellakást építettek. Ezek a háztömbök, amelyek különálló települések benyomását keltik, a mai napig meghatározzák a városképet. A legtöbb ilyen épületet Nyikita Hruscsov idején emelték, ezért nevezik a tömbházakból álló városrészeket Hruscsovkák-nak. A mostani háztartások több mint 74%-a a szovjet időkből származik.
1971-től 1991-ig újabb nagy építkezési beruházások voltak a városban, amelynek összköltsége meghaladt az egymilliárd szovjet rubelt.[12]
1977-ben újabb földrengés rázta meg a várost, amelynek újfent több halottja volt. 1991 óta a független Moldova fővárosa.
A város polgármestere: Ion Ceban. A városi tanács a város irányító-testülete.
Közlekedés
trolibusz-hálózat 2013-ban
A villamos közlekedést a hatvanas években megszüntették. A városnak nemrégiben felújított, impozáns vasúti pályaudvara van. A város távolsági buszjáratai három helyről közlekednek. A nyugati és déli irányokba – főleg – a 6 km-re délnyugatra lévő Gara Chisinau sud-vest terminálról indulnak a buszok. Innen naponta van buszjárat Kolozsvárra (közel 8 órás út) illetve onnan átszállással Budapestre.
Az állami televízió neve Moldova 1, amelynek székhelye Chișinăuban van.
Pro TV Chișinău egy helyi televízió, amely 1999 óta sugároz. A híreket románul és oroszul sugározza.
Ezen kívül számos romániai és oroszországi tévécsatornát lehet fogni.
Rádió
A városban több helyi rádió van: Kiss FM, Pro FM, Radio 21/Hit Radio és Național FM/Fresh FM, Radio Chanson, Русское Радио (Russkoje Radio). Az állami rádió neve Teleradio Moldova.