Pristina
Pristina Balról jobbra: Panorámakép, Toronyóra, Skanderbeg Tér, Nemzeti Könyvtár, Újjászületés Emlékmű, Parlament, Nemzeti Múzeum és egy esti panorámakép
Pristina címere
Pristina zászlaja
Közigazgatás Ország Koszovó Körzet Pristina körzet Polgármester Përparim Rama Irányítószám 10000 Körzethívószám 38 Testvérvárosok Népesség Teljes népesség 198 897 fő (2011) [1] – elővárosokkal 550 000 fő Népsűrűség 661 fő/km² Földrajzi adatok Tszf. magasság 652 m Terület 854 km² Időzóna CET (UTC +1) Elhelyezkedése é. sz. 42° 40′ , k. h. 21° 10′ 42.666666666667 , 21.166666666667 42.666667°N 21.166667°E Koordináták : é. sz. 42° 40′ , k. h. 21° 10′ 42.666666666667 , 21.166666666667 42.666667°N 21.166667°E Pristina weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Az ENSZ -székház Pristinában
A Nemzeti Könyvtár Pristinában
Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül : Приштина / Priština ) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése. Az ENSZ ellenőrzése alatt áll.
A város Koszovó kulturális, ipari és irányítási központja, székhelye a Pristinai Egyetemnek , valamint itt van Koszovó egyik legtöbbet használt repülőtere, a Pristina nemzetközi repülőtér .
Népessége
A városnak több mint 200 ezer lakosa van, ezek többsége albán nemzetiségű, emellett laknak még itt szerbek , bosnyákok , cigányok is.
Történelem
A középkorban István Milutin szerb király (uralkodott: 1282–1321) székhelye volt a város. 1389. június 28-án itt zajlott a rigómezei csata , amely a szerbek vereségével végződött. A főváros ezután egészen 1459-ig Szendrő vára volt.
A török időkben a Koszovói vilajet része volt. Az 1880-as években kiépítették a Szaloníki-Mitrovica vasutat, amelynek egyik állomása a város lett.
1912 -ben Szerbia része lett. Az első világháborúban 1914 -ben osztrák–magyar csapatok szállták meg és csak 1918 -ban került vissza Szerbiához.
A második világháború idején Albánia része lett, így Olaszország megszállása alá került. 1943 -ban az olasz csapatok helyére németek érkeztek. 1944 -ig, a jugoszláv partizánok megérkezéséig az ő fennhatóságuk alá tartozott. A kommunista Jugoszlávia idején ismét Szerbia része, 1964-től a Koszovói Autonóm Köztársaság fővárosa volt. 1989 -ben Slobodan Milošević megszüntette a tartomány autonómiáját és Szerbiához csatolta. 2008 . február 17-től az önálló és független Koszovó fővárosa lett.
A 2015 elején kirobbant politikai válság után sokan hagyták el a várost és menekültek Európa több országába.[2]
Éghajlata
Pristina éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 15,8 20,2 26,0 29,0 32,3 36,3 39,2 36,8 34,4 29,3 22,0 15,6 39,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,4 5,5 10,5 15,7 20,7 23,9 26,4 26,7 23,1 17,1 10,1 4,1 15,6
Átlaghőmérséklet (°C) −1,3 1,1 5,0 9,9 14,7 17,8 19,7 19,5 15,9 10,6 5,1 0,4 9,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,9 −2,8 0,2 4,2 8,5 11,4 12,5 12,3 9,4 5,0 0,9 −3,1 4,5
Rekord min. hőmérséklet (°C) −27,2 −24,5 −14,2 −5,3 −1,8 0,5 3,9 4,4 −4,0 −8,0 −17,6 −20,6 −27,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 39 36 39 49 68 60 52 44 42 45 68 56 598
Havi napsütéses órák száma 70 96 143 184 227 246 299 289 225 173 96 70 2118
Média
A város Koszovó médiacentruma is. Itt vannak az ország rádiós és televíziós központjai: az RTK, a Radio Kosova, a Radio Blue Sky, a TV 21 és a KTV.
Újságok
Koha Ditore, Zeri, Bota Sot, Epoka e Re, Kosova Sot, Express és Lajmi.
Látnivalók
Emin Giku néprajzi múzeum
Llapit (Lap) mecset
Sultan Mehmet II al-Fātih mecset (18. század)
Nagy Hammam (Nagy fürdőház ) (15. század)
Jasār Pasa mecset (1834 )
Gračanica szerb kolostor (Pristinától 10 km-re délre)
Oktatás
A Pristinai Egyetem , amely 1970-ben alakult, a legmagasabb fokú oktatási intézmény Koszovóban, 13 kara van. Pristinában tudományos és művészeti akadémia is működik.
Politika
Koszovó parlamentje a városban van.
Testvérvárosok
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek