Tórshavn (dánul:Thorshavn) Feröer fővárosa és messze legnépesebb városa.[3]
Nevének jelentése „Thor kikötője”, a dörgés és villámlás istenéről a skandináv mitológiából. A helyiek gyakran egyszerűen Havnnak („kikötő”) nevezik. A város címere Mjölnirt, Thor kalapácsát ábrázolja, ez is utal arra, hogy a város a kereszténység felvétele előtti időkből származik. Közigazgatásilag Tórshavn községhez tartozik.
Földrajz
Tórshavn Feröer közepén, Streymoy szigetének délkeleti részén fekszik.[3] A tőle keletre fekvő Nólsoy szigete természetes védelmet nyújt a város kikötője számára;[4] a szigetre és a tengerre is szép kilátás nyílik a városra. A várossal teljesen egybeépült települések Argir délen és Hoyvík északon;[3] utóbbitól a Hoydalar völgy és a Hoydalsá patak választja el.[5]
A Tinganes félszigetén található a feröeri kormány épülete,[3] és itt működött 1856 előtt a parlament, a Løgting is. A várostól északnyugatra található a 347 m magas Húsareyn hegy és délnyugatra a 351 m-es Kirkjubøreyn.
Éghajlat
Tórshavn éghajlati diagramja
Az éghajlat a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességhez képest enyhe. Az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség 1311 mm. Minden hónapban gyakori a csapadék, de főleg télen.
1271-ben norvég uralom alá került, akik kereskedelmi monopóliumot vezettek be. A város iskoláját – amely a kirkjubøuri papképzőt váltotta fel, és 1804-ig működött – 1547-ben említik először. 1580-ban Magnus Heinason a kalóztámadások elleni védekezésül megépíttette a Skansin nevű erődítményt.[8] A nehéz Gabel-korszak alatt, 1673-ban tűzvész pusztította el Tinganes nagy részét,[9] és értékes dokumentumok is a lángok martalékává váltak. 1768-ban Niels Ryberg dán kereskedő itt alapította meg kereskedőházát, amely távoli égtájak luxustermékeit forgalmazta. A kereskedő egyébként az Angliába irányuló csempészetből gazdagodott meg.[4][8]
A II. világháború alatt, 1940-1945 között – Dánianémet megszállását követően – időlegesen a britek helyezték védelmük alá.[8] Az elmúlt évszázad folyamán a város jelentős növekedésen ment keresztül, és teljesen egybeépült a szomszédos Argirral és Hoyvíkkal.[3]
A város legjelentősebb kereskedelmi központja az SMS bevásárlóközpont, ahol számos bolt, bank és étterem található. A városban van ezen kívül több étterem, szálloda, mozi, idegenforgalmi iroda, szórakozóhely, sportcsarnok és uszoda.[3]
Közlekedés
Tórshavn Feröer legfontosabb kereskedelmi és kompkikötője, egyúttal nemzetközi csomópont. Ez a honos kikötője a Norröna nevű korszerű komphajónak, amely többek között Dánia és Izland felé teremt összeköttetést. Alkalmanként turistahajók is megfordulnak itt. A helyi kompközlekedést Nólsoy és Suðuroy felé a Strandfaraskip Landsins nevű társaság bonyolítja le. Hestur és Sandoy felé újabban a sziget nyugati partján fekvő Gamlarætt nevű kompkikötőből indulnak járatok, ami jelentősen lerövidítette az átkelést.
Tórshavnban, mivel viszonylag nagy területen terül el, öt helyi buszjárat közlekedik.[12]Helyközi járatok is indulnak innen, például a Vágari repülőtérre a 2002-ben átadott alagúton keresztül.
Ólavsøka: ez a szigetek legnagyobb népünnepélye, július 28-29-én. Ilyenkor van a legtöbb látogató a városban.
Tinganes-félsziget: szűk utcáival és régi házaival a város legrégebbi része; fűtetős, vörösre festett kő- és faépületei nagyrészt az 1763-as tűzvész után épültek lakóépület vagy raktár céljaira. Ma itt található a feröeri kormány székhelye.[15]
↑Kári Thorsteinsson: Hvussu gomul er bygdin (feröeri nyelven). Heimabeiti. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
↑ abcdNorbert B. Vogt: Die Färöer – eine kurze Chronik (német nyelven) (PDF). Deutsch-Färöischer Freundeskreis, 2003. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 1.)
↑Sámal Matras Kristiansen, John Andersen és Jørgen Ole Bæenholdt: Forestillingen om bostedet (dán nyelven) pp. 140. Roskilde Universitetscenter, 2005. augusztus. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)