A Balkán-félsziget középső részén az egykori boszniai bogumilok és katharok tértek át tömegével az iszlámra, a katolikus és ortodox vallásúkeresztények közül kevesebben. Az Oszmán Birodalom ötszáz évig uralta a vidéket, és a fél évezredes uralom maradandó hatással volt az itt élő népek kultúrájára. Részben nyelvük is módosult, így amit egyesek újabban önálló bosnyák nyelvnek tartanak, számos török jövevényszóval gazdagodott, amelyeket szinte kizárólag a bosnyákok használnak. A boszniai nyelv azonban teljesen érthető a szerbek, illetve a horvátok számára is.
Bosnyákok Magyarországon
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején mindenkit, aki Bosznia-Hercegovinában élt, tehát katolikusokat, ortodoxokat és muszlimokat egyaránt, még bosnyáknak (Bošnjak) neveztek. Kállay Béni közös pénzügyminiszterként Bosznia kormányzója, korának jelentős Balkán-szakértője a kor liberális felfogása alapján alkotta meg a boszniai nemzet fogalmát. Véleménye szerint vallástól függetlenül a térségben élő szlávok egy népet alkotnak, ez azonban se nem horvát, se nem szerb.
Magyarországon is élnek népcsoportok, melyeknek tagjai rendszerint bosnyáknak nevezik magukat. A magyarországi bosnyákok esetében a név azonban nem jelent iszlám kötődést, hanem csak földrajzi eredetet. A magyarországi bosnyákok hagyományosan katolikus vallásúak, és horvátnak tartják magukat (bosnyák-horvátok).
Jegyzetek
↑CIA Fact Book. Cia.gov. [2018. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 5.)