Észak-Amerika

Észak-Amerika
Népességi adatok
Népesség	528 720 588[1] fő
Népsűrűség	22,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24 709 000 km²
Országok	23
Függő területek	22
Földtörténeti adatok
PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Kor	140–0 Ma
Idő	kora kréta – holocén

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik. Dél-Amerikával együtt alkotja az amerikai szuperkontinenst. A kéreglemez kis része Kamcsatka és Csukcsföld révén az eurázsiai kontinens része. Ugyanakkor Észak-Amerikához tartozik Kaliforniának a Szent András-törésvonal és a Csendes-óceán közötti része, amely geológiailag a csendes-óceáni kéreglemez része.

Társadalmi–politikai–kulturális értelemben Amerika északi részét alkotja.

Északon a Jeges-tenger határolja, keleten az Atlanti-óceán és a Karib-tenger, nyugaton a Csendes-óceán. Területe nagyjából 24 500 000 km², ezzel elfoglalja bolygónk 4,8%-át. Lakossága körülbelül 514 600 000 fő (2002. július), ezzel a negyedik legnépesebb földrész (Ázsia, Afrika és Európa után).

Földrajz

Geopolitikai szempontból az észak-amerikai kontinens három fő részre osztható:

• az észak-amerikai régió (a szűkebb értelemben vett Észak-Amerika),
• a közép-amerikai régió, azaz a tágabb, geopolitikai értelemben vett Közép-Amerika
• a Karib-térség.

Az angol nyelvben az észak-amerikai kontinenst és az észak-amerikai régiót a North America és Northern America kifejezésekkel különböztetik meg egymástól.)

Az észak-amerikai régió és a közép-amerikai régió közötti természetföldrajzi határ a Tehuantepeci-földszoros. Közép-Amerikát természetföldrajzi szempontból akár önálló kontinensnek is lehetne tekinteni. Azért sorolják mégis az észak-amerikai kontinenshez, mert túl kicsi ahhoz, hogy külön földrésznek tekintsék. Az észak-amerikai kontinens egyetlen kapcsolata Dél-Amerikával a vékony Panamai-földszoros. Geopolitikai szempontból a földnyelv és a Panama-csatorna is Észak-Amerikához tartozik.

Északkeleten Grönland szintén az észak-amerikai kontinenshez tartozik, mivel azonos tektonikus lemezen találhatóak.

Képek

• 
  Műholdkép
• 
  Domborzati térkép
• 
  Kőzetek
• 
  Kőzetlemezek
• 
  Az Észak-amerikai lemez
• 
  Éghajlati övek térképe
• 
  Az óceánok vízgyűjtő területei
• 
  Politikai térkép

Történelem

Bővebben: Észak-Amerika történelme

Észak-Amerikában becslések szerint i. e. 13 000 körül jelent meg az ember, aki a Bering-szoroson keresztül jutott a kontinensre, itt számos, különböző kultúrával rendelkező indiánközösséget hozott létre, sokféle indián kultúra jött létre és virágzott, míg mások lehanyatlottak. Lényeges népek voltak az olyan birodalommá váló törzsek és közösségek, mint az aztékok és a maják, míg a kontinens közepén az Anasazi, Hohokam és Hopewell-kultúra vált jelentőssé, ez utóbbi 700 körül Mississippi-kultúrává vált, melynek fénykorában olyan akkor jelentős, 30 000-es becsült lélekszámú városa is volt, mint a Cahokia néven ismert település a mai Saint Louistól keletre.^[2]

Észak-Amerika a távolság miatt sokáig elszigetelt kontinensnek számított, bár 1000 körül Leif Eriksson vélhetően elérte a partvidékét, ez sokáig továbbra sem jelentett érdemi változást. Ez csak Kolumbusz Kristóf 1492-es felfedezőútja után következett be, ami után megkezdődött a gyarmatosítás az „Újvilágban”. Először spanyol, majd francia, később angol, holland és svéd gyarmatok is létrejöttek a kontinens különböző részein a 16.-17. század során. A spanyol gyarmatok leginkább a kontinens déli és délnyugati területeit érintették, elsőként a mai Florida és Mexikó területén, Santa Fe, San Antonio, Tucson, San Diego, Los Angeles és San Francisco mind spanyol gyarmati településekként jöttek létre. A franciák északra, a mai Kanada területén kezdtek gyarmatosításba a 17. század elején, először a mai Québec területén, miután Jacques Cartier felfedező még az 1530-as években felfedezőutakat tett a Szent Lőrinc-folyó torkolatánál. Az angolok csak ez után jelentek meg a kontinensen Francis Drake vezetésével, első településüket Roanoke szigetén hozták létre, amelynek környékét Walter Raleigh királyi kegyenc Virginiának nevezte el I. Erzsébet, a „szűz királynő” után (az itthagyott első telepesek később ismeretlen okból eltűntek). Az első tartósan sikeres brit gyarmati település az 1607-es alapítású Jamestown lett. Jelentős lakossági betelepülést hozott a Mayflower nevű hajó 1620-as indulása az angol Plymouth-ból az amerikai Plymouth-ba, mely végül 1621-ben ért célba, fedélzetén puritánok első jelentősebb csoportjával. Időközben a hollandok és svédek is hoztak létre gyarmatokat az 1620-as évektől, köztük a Holland Kelet-Indiai Társaság gyarmatai voltak jelentősebbek, melyek főleg a Hudson és Delaware folyók torkolatait érintették, előbbiben jött létre Új-Amszterdam néven a későbbi New York település. Idővel azonban a britek sikeresen kiszorították őket a kontinensről, legkésőbb 1685-ig, amikor minden holland és svéd gyarmat brit fennhatóság alá került. 1689 és 1763 között a hétéves háború részeként egymás után négy gyarmatközi háborút is folytattak a franciákkal, akik északról a kontinens belsőbb területeire vetettek szemet, de mindegyik konfliktus végül a britek győzelmével zárult, így a franciák csak északon tudtak továbbra is gyarmatokat birtokolni Új-Franciaország néven; ezekből jött később létre Kanada 1867-ben.

Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok történelme

1732-re alakult ki az a tizenhárom brit gyarmat, lényegében a kontinens keleti partja mentén – leszámítva a későbbi Québec-et és Floridát –, amelyek a későbbi Amerikai Egyesült Államok első 13 szövetségi államai lettek. Virginia után Massachusetts, Maryland, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, New Hampshire, Pennsylvania, Delaware, Észak-Karolina, Dél-Karolina és Georgia lettek ezek a gyarmatok. A 18. század közepére a gyarmatok szembe fordultak Angliával, ennek oka, hogy Anglia a saját nehéz gazdasági helyzetét a gyarmatok egyre növekvő megadóztatásával kívánta fedezni, ami növelte a gyarmati lakosság ellenszenvét, főleg, hogy saját képviselőt nem küldhettek a brit parlamentbe, ezért igazságtalannak és törvénytelennek érezték a kivetett adókat. A tea vámjához kapcsolódó „bostoni teadélután” után 1775-ben kitört az amerikai függetlenségi háború, ami 1782-ben a britek vereségével végződött, az 1783-as békekötéssel pedig az 1776. július 4-én Kontinentális kongresszus által elfogadott függetlenségi nyilatkozat is érvénybe lépett, amivel a 13 gyarmatból megalakult az Amerikai Egyesült Államok, ami a 20. századra 50 szövetségi tagállamával a kontinens második legnagyobb területű országa lett Kanada után. Az ipari forradalom után pedig az USA és Kanada képében Észak-Amerika lett a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb gazdasági térsége.

Bővebben: Mexikó spanyol meghódítása

A spanyol gyarmatok helyzete másként alakult. Az Észak és Dél-Amerika közti Tehuantepeci-földszoros északi részén, mely Közép-Amerika részének is tekinthető előbb az olmékok, majd a maják és az aztékok éltek, gazdag kultúrális hagyatékot maguk után hagyva. Hernán Cortés 1519. április 22-én lépett partra Veracruznál, majd kihasználva a bennszülöttek hiszékenységét rövid idő alatt leigázta a Cortés-ban a visszatérő Ketzalkóatl istent látó aztékokat. Az erőszakos hódítás mellett a behurcolt betegségek is megtizedelték a helyi lakosságot. A spanyol hódoltság itt egészen a 19. századig fennállt, ahol a helyi indiánok lettek a gyarmattá váló terület legalacsonyabb rendű lakói. 1808-ban kezdődött a lázadás csíráiból valódi szervezkedés, és mikor Napóleon elfoglalta Spanyolország nagy részét megszűnt a gyarmat közvetlen spanyol ellenőrzése. 1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla vezetésével függetlenségi harcok kezdődtek, és bár Hidalgót, majd utódját, José María Morelost is kivégezték, 1821-ben Spanyolország kénytelen volt a gyarmatai függetlenségét elismerni, amitől Mexikó önálló állammá vált. Az új állam élete azonban később sem lett könnyű, különféle vezetők váltották egymást a következő évtizedekben, viszont a rabszolgaságot már 1829-ben megszüntették. 1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Mexikó jelentős területeket vesztett, ekkor lett Arizona, Texas, Új-Mexikó és Kalifornia északi része is az USA tagállama. Mexikót kevés időszaktól eltekintve alapvetően a javarészt elszegényedő lakosság és az antidemokratikus rendszerek, valamint azok intézkedései jellemezték.

Eközben a szintén spanyol gyarmat Florida sorsa is érdekes kanyarokat vett, miután a gyarmati háborúk után brit, az amerikai függetlenségi háború után pedig megint spanyol fennhatóság alá került, amit viszont Spanyolország már nem tudott felügyelni, ezért 1819-ben átadta azt az USA-nak. Az itteni szeminol indiánok áttelepítese Andrew Jackson 1830-as indiánkitelepítési határozatával valósult meg, hogy hozzáférjenek a termőföldhöz, de a kitelepítés ellen lázadó indiánok ellenkezése a szeminol háborúkhoz vezettek, a benne résztvevő indiánok nagy részének életét követelve. A kitelepítés után indult Florida fejlődésnek, ami 1845-ben lett a 27. tagállam.

Észak-Amerikához tartozó területek

Bővebben: Észak-Amerika országai

Független államok

Amerikai Egyesült Államok[3]  Antigua és Barbuda  Bahama-szigetek  Barbados  Belize  Costa Rica  Dominikai Közösség  Dominikai Köztársaság  Franciaország [4]  Grenada  Guatemala  Haiti  Hollandia [5]

Honduras  Jamaica  Kanada  Kuba  Mexikó  Nicaragua  Panama  Saint Kitts és Nevis  Saint Lucia  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek  Salvador  Trinidad és Tobago

Függő területek

Amerikai Virgin-szigetek[6] Anguilla[7]  Aruba [8]  Bermuda [9]  Bonaire [10] Brit Virgin-szigetek[7]  Curaçao [8] Grönland[11] Kajmán-szigetek[7] Montserrat[7] Navassa-sziget[6] Petrell-szigetek[6]  Puerto Rico [12]  Saba [10] Saint-Barthélemy Saint-Martin Saint-Pierre és Miquelon[13] Serranilla-sziget[6]  Sint Eustatius [10]  Sint Maarten [8] Turks- és Caicos-szigetek[7]

Területek és régiók

Bővebben: Észak-amerikai területek és régiók

Terület neve	Terület (km²)	Népesség (2002. július 1-jei adat)	Népsűrűség (per km²)	Főváros
Észak-amerikai régió:
Amerikai Egyesült Államok	9 629 091	295 734 134	30,7	Washington
Bermuda (Nagy-Britannia)	53	65 365	1233,3	Hamilton
Grönland (Dánia)	2 166 086	56 375	0,026	Nuuk
Kanada	9 984 670	32 805 041	3,3	Ottawa
Mexikó	1 972 550	106 202 903	53,8	Mexikóváros
Saint-Pierre és Miquelon (Franciaország)	242	7 012	29,0	Saint-Pierre
Közép-amerikai régió:
Belize	22 966	279 457	12,2	Belmopan
Costa Rica	51 100	4 016 173	78,6	San José
Salvador	21 040	6 704 932	318,7	San Salvador
Guatemala	108 890	14 655 189	134,6	Guatemalaváros
Honduras	112 090	6 975 204	62,2	Tegucigalpa
Nicaragua	129 494	5 465 100	42,2	Managua
Panama	78 200	3 039 150	38,9	Panamaváros
Karibi-térség:
Anguilla (Nagy-Britannia)	102	13 254	129,9	The Valley
Antigua és Barbuda	443	68 722	155,1	St. John’s
Aruba (Hollandia)	193	71 566	370,8	Oranjestad
Bahama-szigetek	13 940	301 790	21,6	Nassau
Barbados	431	279 254	647,9	Bridgetown
Bonaire (Hollandia)	294	17 408	59	Kralendijk
Brit Virgin-szigetek (Nagy-Britannia)	153	22 643	148,0	Road Town
Curaçao (Hollandia)	444	152 760	344	Willemstad
Dominikai Közösség	754	69 029	91,6	Roseau
Dominikai Köztársaság	48 730	8 950 034	183,7	Santo Domingo
Grenada	344	89 502	260,2	St. George’s
Guadeloupe (Franciaország része)	1 780	448 713	252,1	Basse-Terre
Haiti	27 750	8 121 622	292,7	Port-au-Prince
Jamaica	10 991	2 731 832	248,6	Kingston
Kajmán-szigetek (Nagy-Britannia)	262	44 270	169,0	George Town
Kuba	110 860	11 346 670	102,4	Havanna
Martinique (Franciaország része)	1 100	432 900	393,5	Fort-de-France
Montserrat (Nagy-Britannia)	102	9 341	91,6	Plymouth; Brades
Navassa-sziget (USA)	5	—	—	—
Puerto Rico (USA)	9 104	3 916 632	430,2	San Juan
Saba (Hollandia)	13	1991	150	The Bottom
Saint Kitts és Nevis	261	38 958	149,3	Basseterre
Saint Lucia	616	166 312	270,0	Castries
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek	389	117 534	302,1	Kingstown
Sint Eustatius (Hollandia)	21	4020	190	Oranjestad
Sint Maarten (Hollandia)	34	37 429	1100	Philipsburg
Trinidad és Tobago	5 128	1 088 644	212,3	Port of Spain
Turks- és Caicos-szigetek (Nagy-Britannia)	430	20 556	47,8	Cockburn Town
Amerikai Virgin-szigetek (USA)	352	108 708	308,8	Charlotte Amalie
Összesen	24 506 524	514 684 479	21,0

Megjegyzés: A Népsűrűség oszlop Összesen soránál az átlag látható.

Források

• Az USA kialakulása és története a polgárháború koráig

Jegyzetek

1. 2008-as adat
2. 5000 év – A világtörténelem krónikája (156-157. o.), Geopen Könyvkiadó 2008, ISBN 9789639765481
3. Területének egy része Óceániában van: Hawaii .
4. Európai ország, karib-tengeri területei: Guadeloupe és Martinique.
5. Európai ország, karib-tengeri területei:  Aruba,  Bonaire,  Curaçao,  Saba,  Sint Eustatius és  Sint Maarten.
6. Az  USA külbirtoka.
7. Brit külbirtok.
8. A Holland Királyság egyik tagországa.
9. Brit autonóm külbirtok.
10.  Hollandia különleges községe.
11. Dán autonóm külső terület.
12. Az  USA társult állama.
13. Franciaország társult területe.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Amerika témájú médiaállományokat.

• http://www.earth-puzzle.com Térkép, melyen kattintással az angol Wikipédia szócikkére ugorhatunk
• Mexikó története

Kapcsolódó szócikkek

• Észak-Amerika irodalma
• Észak-Amerika vasúti közlekedése