OttawaKanadafővárosa és negyedik legnagyobb városa. A szűkebben vett város népessége 883 391, míg az Ottawai régióval együtt 1 236 324 fő volt 2011-ben.
Ottawa különböző arculatú tájak találkozási pontjánál fekszik. Fő folyója, a nyugat felől érkező Ottawa errefelé összeszűkül, és sellőkön, zuhatagokon vergődik át, miközben északról a Gatineau, délről pedig a Rideau-folyó vizével találkozik. A folyó zuhatagjai a törésvonalak mentén felszínre bukkanó kemény mészkőrögöknek köszönhetik létüket. E mészkőrögök alkotják a déli parton magasodó dombokat is, melyek megtörik a jégkor utáni agyaglerakódásokból álló, földművelésre alkalmas síkságot.
A várostól nem messze, északra fekvő Laurenciumi-hegyvidék már egy más táj, az ősi kristályos kőzetekből felépülő Kanadai-pajzs peremét jelöli.
Éghajlata
Ottawa
Éghajlata nedves kontinentális, melyet erős szélsőségek jellemeznek, bár Ottawa Velencével azonos földrajzi szélességen fekszik. A hosszú, havas telek igen szigorúak, a januári átlaghőmérséklet –11 Celsius-fok, ami még a magyarországi értéktől is elmarad 10 fokkal. A nyár jóval rövidebb, mint Magyarországon, a júliusi középhőmérséklet azonban az ittenihez hasonló értéket mutat, átlagosan 21 Celsius-fok.
A csapadék évi összege 850 mm, melynek nagyobb része a nyári félévre jut. Télen vastag hótakaró képződik, gyakori a napokig tartó havazás és hófúvás, mely a közlekedésben komoly fennakadásokat okoz.
John By, a város alapítójaA Notre Dame bazilikaOttawai parkrészlet
Ottawa már a gyarmatosítás előtt különböző indián törzsek találkozóinak és árucseréinek színhelye volt, neve is kereskedőhelyet jelent a huronok nyelvén.
Az első európai felfedező a francia Samuel de Champlain volt, aki 1613. június 4-én érte el a mai Ottawa helyét. A város alapítójának azonban nem őt, hanem az amerikai Philemon Wrightot tekintik, aki 1799-ben érkezett arra a vidékre, és 1800 márciusában 25 családot telepített le itt, az Ottawa folyó északi partján, ahol ma Hull peremváros terül el. Wright kezdte meg a fakereskedést, az első tutajt is ő indította el 1807-ben Québec felé.
1809-ben jelent meg az első telepes a mai főváros helyén, az Ottawa-folyó déli partján, akit a következő évtizedben több favágó és farmer követett, s kiknek birtokai a város megalapítása után csillagászati árakon keltek el.
A város magjának és egyben a főváros közvetlen elődjének tekinthető Bytown, amelyet 1826–1927 között John By hadmérnök ezredes alapított. Bitown a fakitermelés és a fűrészipar központja lett, és 1854-ben, amikor mai nevét és városi rangját kapta, már több mint tízezer lakosa volt. 1858-tól az egyesített tartományok székhelye, 1867-től főváros.
Demográfia
Ottawa, a Notre Dame belülről
A lakosság közel 81%-a fehér, 4,54%-a fekete, 3,62%-a kínai, 2,84%-a dél-ázsiai, 2,67%-a arab, 1,14%-a délkelet-ázsiai, 1,13%-a őslakó (First Nations vagy Aboriginal), 0,85%-a latin-amerikai, 0,66% nyugat-ázsiai, 0,64%-a filippinó, 0,20%-a japán, 0,19%-a koreai és 0,31% egyéb (a válaszadók 0,33%-a több etnikumhoz sorolta magát).
A városban 210 875 család él,[mikor?] aminek 72,8%-a együtt élő házaspárokból, 11,1%-a élettársakból, 13,2%-a pedig apa nélküli háztartásokból áll.
A város korfája széles: a lakosság 25,3%-a 19 év alatti, 6,9%-a 20–24 éves, 32,5%-a 25–44, 23,8%-a 45 és 64 év közötti, 11,5%-a pedig legalább 65 éves; a mediánéletkor 36,7 év. A teljes lakosságon belül 100 nőre 95,1 férfi jut, 100 tizennyolc évnél idősebb nőre 92,1.
Egy dolgozó egyedülálló személy mediánbevétele a városban 39 713 dollár, egy családé 73 507 dollár. A nők mediánbevétele 47 203 dollár, míg a nőké 31 641. Az egy főre jutó átlagos bevétel a városban 23 061 dollár.
A Rideau-csatorna nyáron vízi útként, télen pedig korcsolyapályaként funkcionál