MontevideoUruguay fővárosa, fő kikötője és legnagyobb városa. Lakossága 1,33 millió (2010), a külvárosokkal együtt eléri az 1,8 milliót. Területe 530 négyzetkilométer, a legdélibb főváros Dél-Amerikában, és a harmadik legdélibb a világon, maga a város is az ország déli részén fekszik, a Río de la Plata (Az ezüst folyó) torkolatánál. Rövid ideig brit uralom alatt állt 1807-ben. A második világháborúban a város melletti vizeken volt a La Plata-i csata. A városban írta alá 19 amerikai állam a montevideói egyezményt 1933-ban. A város adott otthont az összes mérkőzésnek az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon. Montevideo gazdag építészeti és kulturális örökséggel rendelkezik, a tangó és candombe táncok is itt alakultak ki.
Nevének eredete
A városnév etimológiáját illetően kétféle feltételezés létezik. Az egyik szerint a földrészt felfedező spanyol vagy portugál hajós, amikor a megpillantotta a szárazföldet, azt kiáltotta, hogy Monte video!, ami latinul annyit tesz: ’Hegyet látok!’. A másik magyarázat szerint egy tengerészeti térkép feliratából maradt a városra. A térkép a helyet a Monte VI de O (=Oeste) felirattal jelölte, amely spanyolul azt jelenti, hogy ’VI. (hatodik) hegy Ny[ugat]-ról’. A város eredeti teljes neve San Felipe y Santiago de Montevideo.
Földrajza
Montevideo az ország déli részén, a La Plata széles torkolatánál fekszik.
Éghajlata
Éghajlata nedves szubtrópusi, az éves átlaghőmérséklet 16,7 °C, nyáron (dec-febr.) időnként eléri a 40 °C-ot.
A környéken először a portugálok alapítottak kolóniát Colonia del Sacramento néven – Buenos Airesszel szemben –, annak ellenére, hogy a területet a tordesillasi szerződés alapján a spanyolok követelték maguknak. Montevieu erődjét Manuel de Freitas da Fonseca portugál marsall építtette 1723-ban. 1724-ben spanyol expedíció indult Buenos Airesből a város kormányzója, Bruno Mauricio de Zabala vezetésével, és január 22-én elűzték a portugálokat. Zabala alapította a várost 1726. december 24-én. Montevideo 1828-ban lett Uruguay fővárosa. A 19. század elejétől erős brit befolyás alá került, mivel kikötőjét a britek gyakran használták, hogy kibújjanak az argentin és a brazil kereskedelmi ellenőrzés alól. 1860 és 1911 között a britek kiterjedt vasúthálózatot építettek ki, hogy összekapcsolják a várost a vidéki területekkel. Juan Manuel de Rosas argentin diktátor 1838 és 1851 között többször is ostromolta.
A város lakossága 1860-ban még alig volt több harmincezernél. Ezt követően azonban a folyamatos bevándorlás következtében gyorsan emelkedett, 1884-ben már több mint százezer volt. Ebben az időszakban Montevideo az argentin fővárossal, Buenos Airesszel versengett kereskedelem terén. A 20. század elején sok európai bevándorló települt a városba – főként spanyolok és olaszok, de ezrek érkeztek Közép-Európából is. 1908-ban már a lakosság harminc százaléka bevándorló volt.
A 20. század közepi katonai diktatúra és gazdasági pangás a mai napig érezteti hatását. Uruguay gazdasága az 1950-es évek közepén kezdett hanyatlani, a hatvanas években komoly zavarok voltak az ellátásban, elkezdődött a lakosság kivándorlása. A diktatúra fennállásáig (1985-ig) körülbelül száz ember halt meg vagy tűnt el a politikai erőszak következtében. 1980-ban a rezsim új alkotmány bevezetését indítványozta, a kérdést népszavazásra bocsátották. A szavazók többsége (58%) azonban az új alkotmány ellen voksolt, ami meggyengítette a hatalmat, és előkészítette a demokratikus átalakulást.
A 2002-es nagy uruguayi bankválság Montevideót is súlyosan érintette.