A környéket a spanyol gyarmatosítók forró éghajlata és sivár vidéke miatt alkalmatlannak ítélték kolónia alapítására. A franciák 1643-ban hódították meg a területet, és 1664-ben megalapították Cayenne városát. Ezután a gyarmat többször cserélt gazdát a hollandok, az angolok és a brazilok között, míg végül visszatértek a franciák. A település 1854 és 1938 között büntetőtelepként működött. A város ma etnikailag nagyon vegyes képet mutat.
Élnek itt kreolok, haitiak, brazilok, európaiak és ázsiaiak is.
A város fő látványossága a minden év első vasárnapjától megrendezett karnevál, amely a hétvégeken egész éjszakán át tartó jelmezes bálból áll.
A város fő üzleti negyede az Avenue Général de Gaulle. Az út keleti végénél a tengerpart közelében állnak a Place de Grenoble és a Place de Palmistres. A legtöbb hivatali épület is itt áll.
A városháza (Hôtel de Ville) épületét a jezsuiták építtették 1890-ben.
Nevezetes épületek még a keleti részen a prefektúra és a Musée Départmental Franconie.
A terület nyugati részén fekszik a 17. században épített Fort Cépérou erőd, melynek nagy része ma már romokban áll.
A város déli részén található a Place du Coq, a Place Victor Schoelcher és a piac.
Fontos épületek még a székesegyház, a városi könyvtár, a városi múzeum, a tudományos kutatóintézet és a Musée des Cultures Guyanais a guyanai kultúra múzeuma.
Kedvelt a város hosszú tengerparti strandja, különösen a Montjoly és a Montabo.
Számos szálloda is szolgálja a turisták kényelmét: Central Hotel, La Bodéga, Hôtel Ajoupa, Hôtel Amazonia, Hôtel les Amandiers, Hôtel Neptima, Hôtel Novotel és a Ket-Tai.
.jpg)
