OntariotartományKanada délkeleti részében. Kanada legnépesebb tartománya, területét tekintve pedig Québec után − a kanadai territóriumokat nem számítva − a második legnagyobb.
Fővárosa Toronto, Kanada legnagyobb városa, de Ontarióban van a kanadai szövetségi állam fővárosa, Ottawa is. A tartomány népessége a kanadai statisztikai hivatal 2008 januári becslése szerint 12 861 940,[1] Kanada teljes népességének több mint egyharmada. Területe 1 076 395 km² (Magyarország tizenkétszer férne el benne), szárazföldi területe 917 741 km², édesvízi területe 158 654 km².[2]
Bővelkedik vízterületekben, nevét is az Ontario-tóról kapta. (A tó neve a huronontarí:io szókapcsolatból származik, amelynek jelentése „nagy tó”, vagy az irokézskanadario - vagyis „szép víz” - szókapcsolatból.)
Egyike Kanada alapító tartományainak (Québeckel, Új-Brunswickkal és Új-Skóciával együtt). Kanada legjelentősebb ipari tartománya, amely 2004-ben a teljes kanadai ipari termelés 52%-át adta.
Északnyugaton és a középső vidékeken a gyéren lakott Kanadai-pajzs, amely a tartomány területének több mint felét foglalja el. Jobbára terméketlen vidék, de ásványkincsekben, tavakban és folyókban gazdag. Alrégiói Északnyugat-Ontario és Északkelet-Ontario.
Az északi és északkeleti periférián a gyakorlatilag lakatlan, mocsaras, illetve ritkás erdőkkel fedett Hudson-öböl alföld.
A mérsékelt éghajlatú, termékeny és sűrűn lakott vidékek a Nagy-tavak mentén és Szent-Lőrinc folyó völgyében helyezkednek el délen. Dél-Ontario alrégiói: Délnyugat-Ontario (nyugati részeit korábban Nyugat-Ontariónak nevezték), az Ontario-tó nyugati vége körül az Aranypatkó (angolul Golden Horseshoe), Közép-Ontario (bár földrajzilag nem ez a tartomány közepe) és Kelet-Ontario.
Tipikus tájkép a kanadai pajzs vidékén.A Niagara messziről, 2005-ben készült fotó.
Bár igazi hegyvidékek a tartományban nincsenek, nagy fennsíkokkal rendelkezik, elsősorban az északnyugat-délkeleti irányban elnyúló Kanadai pajzs vidékén, illetve a déli régión keresztülvágó Niagara-lépcső.
Az észak-amerikai lombhullató erdők zónája lefedi Ontario délnyugati részét, északi határa a Nagy-Toronto térség az Ontario-tó nyugati végén.
Az vidéken az indiánok mellett sokáig csak nagyon kevés európai származású ember élt. A népesség akkor indult növekedésnek, amikor a brit kormány az amerikai függetlenségi háború meg az 1812-es háború idején a hozzá hű lojalistákat, akik az Amerikai Egyesült Államokból menekülni kényszerültek, itt telepítette le. Emiatt alakult ki az a helyzet, hogy Québec máig francia nyelvű, Ontario pedig angol.
A vasúthálózat kiépülése után indult meg a nagyarányú európai bevándorlás. Bár az újonnan érkezett bevándorlók egy része tovább ment még nyugatabbra, Ontario lakossága is gyorsan nőtt. Ugyanakkor az északi vidékek nagyon gyér lakosságúak máig.
Sokféle ipar települt meg, de a 20. század folyamán a fő jövedelemforrás a autógyártás volt. Az 1970-es évektől kezdve az újonnan érkezett bevándorlók többsége már nem európai eredetű, így az eredetileg angolszász tartomány mára multikulturálissá vált.
Területének fejlődése
A kanadai tartományok határainak fejlődése.
Népesség
Legnépesebb települések
Ontario legnagyobb városai népesség szerint (2021)[3]
